A királyi hegedűs romantikus operája

Szombaton (február 15.) mutatta be a Braunschweigi Állami Színház operatársulata a világhírű magyar hegedűiskola alapítója, Hubay Jenő (képünkön) Anna Karenina című operáját. A szövegkönyvet Góth Sándor, a Vígszínház meghatározó színész-rendezője 100 éve írta Tolsztoj regényéből.

Albert Mária / Gramofon.hu

A mű ősbemutatóját 1923 novemberében tartották a budapesti dalszínházban, és még két alkalommal újították fel, 1928-ban és 1934-ben. A darabot azonban már 1914-ben elkezdte komponálni a hírneves muzsikus, akinek nem ez az egyetlen színpadi alkotása. Ám német nyelvterületen, különösképpen a romantikus téma miatt, ez volt a legsikeresebb operája. A cremonai hegedűs, Az álarc, A milói Vénusz címűeket sorolják még e műfajba. 

A Braunschweigi Állami Színház új igazgatója, Philipp Kochheim rendezésében, Thomas Gruber puritán, jelen idejű színpadképében és Gabriel Jaenecke korunkbeli jelmezeiben játssza szombattól a Karenina Annát, a német szöveg Hans Liebstöckl munkája. Kochheim az 1914-es, szerinte méltatlanul elfeledett verziót viszi színre – mondta el a városi napilapnak – és oly fontosnak tartja premiert, hogy meghívott egy filmes stábot, amely rögzítette a próbafolyamatot. „Imádom ezt a késő romantikus zenét” – jelentette ki az igazgató. Az Anna Karenina zenei sokrétűségére jellemző, hogy az áriák egyszerre dalszerűek és „társalgási” stílusúak, táncmuzsika, oroszos koloritot képviselő gopak is aláfest  jeleneteket. A mű kiemelkedő részlete Anna álomelbeszélése, amelyet a címszerepet játszó Nadja Stefanoffnak kell majd megelevenítenie. Philipp Kochheim magyar operabarátokat is vár a premierre, a szakmai érdeklődés a német zenei rádiók részéről máris igen nagy, tervezik, hogy CD-n is megjelentetik az operát. Az előadással kapcsolatban a dramaturg megjegyzi, hogy az opera inkább a szerelmi szenvedélyt, a belső morális konfliktusokat hangsúlyozza és nem a regényben szélesen ábrázolt társadalmi környezetet jeleníti meg.

A színház a bemutatót beharangozva honlapján rámutat, milyen fontos szerepet játszott a Huber Károly hegedűművész, Erkel másodkarmesterének fia, Hubay Jenő a világhírű magyar hegedűiskola létrehozásában. Miként vált az uralkodók, arisztokraták körében forgolódó Hubay a brüsszeli, majd a budapesti Zeneakadémia tanszékvezetője az európai és a magyar művészeti elit tagjává. Halálakor (1937. március 12.)  három napos nemzeti gyászt rendeltek el. A család kalandokban bővelkedő sorsáról a leszármazottak indíttatására játékfilm készül, amelynek forgatását várhatóan 2015-ben kezdik meg.