A másik Salome – Kovalik Balázs rendezése Münchenben

Február 28-án, pénteken este mutatják be a müncheni August Everding Színházi Akadémia mesterszakos növendékei a francia Antoine Mariotte: Salome című operáját a Prinzregententheaterben. Kovalik Balázs, a szak vezetője az Oscar Wilde-színmű zenei feldolgozásának különös, Richard Strausséval egykorú verzióját állítja színpadra.

Albert Mária / Gramofon.hu

A premiert az ENOA (European Network of Opera Academies) három napos workshopja előzi meg, a Theaterakademie nemcsak a Bajor Művészeti Akadémiával, hanem a régió művészeti főiskoláival és állami színházaival is együttműködik. A közönséget nyilván meglephetik a Mariotte-opera sötét és baljós képei, amelyek messze állnak a 150 éve született Richard Strauss csillogó, harsány és neurotikus világától. A francia Salome nem extatikus figura, a hercegnő a saját vágyait felfedezve összeomlik. A címszerepet Strauss drámai szoprán, Mariotte mezzoszopránra hangra írta, Herodes Straussnál tenor, Mariotte-nál bariton. Az előadást Müncheni Rádiózenekar kíséri, Ulf Schirmer vezényli, aki már hetedszer működik együtt az akadémiával. A lipcsei Operaház zeneigazgatója és Kovalik együtt jegyzi Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című művének  júniusi premierjét Lipcsében.  A Salome díszlet- és jelmeztervezője Kovalik két bevált munkatársa: Antal Csaba és Angelika Höckner.

A ritkán hallható darabot időnként újra felfedezik, de sosem fog versenyre kelni a német alkotó munkájával, ismerte el Friedemann Layer is, aki 2005-ben Montpellierben bemutatta, majd CD-re vette a művet. Véleménye szerint Mariotte Ernest Chausson, Debussy, Paul Dukas, Gabriel Fauré impresszionsta stílusában komponált, nagy mesterségbeli tudással finom színátmeneteket szőve muzsikájába, de az előbbiek eredetiségével nem mérkőzhetett meg.

A produkció előtörténete, akárcsak a francia szerző élete, elég kalandos: 15 évesen belépett a haditengerészeti iskolába, de távoli útjairól írt leveleiben a zene hiányáról számolt be, elhatározta beiratkozik a párizsi Konzervatóriumba. Charles-Marie Widor kurzusán tanult, majd belépett a Schola Cantorumba, ahol Vincent d'Indy növendéke lehetett. Lemondva katonai rangjáról maga is tanár lett a Lyoni Konzervatóriumban. Még a Távol-Keleten járva olvasta el Wilde drámáját, és határozta el, hogy megzenésíti. Az ötlet szinte Richard Straussal egy időben fogant meg benne, a kiadója azonban kevésbé volt sikeres a jogok és jogdíjak ügyében, mint a német alkotóé, így bonyolult bírósági procedúra előzte meg Mariotte premierjét. Strauss Saloméját 1905-ben Drezdában mutatták be, és később a párizsi Operaházban is színre került, a francia Salomét a 1908-ban Lyonban, azután a párizsi Gaîté-Lyriqueben 1910-ben ismerhette meg a közönség. Nancy, Le Havre, Marseille, Genf és Prága után csak 1919-ben juthatott be a Nagyoperába.