Barokk iPod és esztétikus kortárszene

Állandó szerzőnk, Lehotka Ildikó a német ECM Records két új kiadványával foglalkozik írásában. Az egyik lemez a La Mascarade címet viseli, s ezen Rolf Lislevand játszik lanton és theorbán – különleges barokk zenét. A másik Tonu Korvits észt kortárs komponista Mirror című szerzői lemeze.

Mindkét kiadvány hallgatható akár háttérzeneként is – a barokk lantzene eredetileg erre szolgálhatott –, Korvits kompozíciói pedig filmzeneként is értelmezhetők, melyek egyébiránt az egyházzene hatását sem nélkülözik.

La Mascarade a címe annak a lemeznek, melyen Rolf Lislevand játszik lanton és theorbán. Két francia barokk zeneszerző darabjaiból áll össze a lemez, felváltva halljuk a szerzők mesterien megírt, rövid, tetszetős műveit. Az itáliai születésű Francesco Corbetta (?1615 – 1681) II. Károly angol királynál volt zenész (gitáros), később Franciaországban telepedett le. Robert de Visée, Corbetta növendéke a Napkirálynál szolgált, saját zenéjét játszhatta gitáron és theorbán, két lépéssel sétálva az uralkodó mögött, korabeli iPodként – ahogy a lemez kísérőfüzetében olvashatjuk. A barokk korban nagyon népszerű volt a maitól eltérő gitár; kisebb testű, más hangolású, öt húrpárral ellátott, basszustartomány nélküli instrumentumként használták. A theorba – Lislevand szerint a lantok királya – imponáló méretű és szépségű hangszer, dús hangzással, sokáig tartó kicsengéssel-zengéssel. Sokáig mindkét hangszer feledésbe merült, míg a 20. század újra felfedezte azokat.

Egyik komponista-gitáros neve sem ismert a nagyközönség számára, de érdemes a lemezt meghallgatni. Csodálatos a zene, és bár a királyok, nemesek csak háttérzeneként hallgatták, a mai kor embere bele tud mélyedni a darabokba, a hangzásba. Lislevand valami olyan mélységes szépséggel játszik, mely a végletekig leköti a hallgató figyelmét, a zenei megoldások a tökéleteshez közelítenek. Theorbán kihívás játszani, különösen ennyire megragadóan. Lélegzetelállító, kivételes felvétel született.

Egészen más élményt nyújt az 1969-es születésű Tonu Korvits lemeze. Más impressziók érik a hallgatót, mint a lantzenét kínáló kiadvány hallgatása során. Míg Lislevand előadása végig leköti a figyelmet, a Korvits-lemez esetében ez nem mindig van így, de nem az előadás, hanem a viszonylag könnyen befogadható művek miatt. Korvits követi a 20. század végi, 21. századi elvárást, mi szerint a dallam, a szép hangzás a fontos. Nem egy ikonikus, korábban a zene legprogresszívabb eszközeit használó szerző is erre a megoldásra jutott.

Tonu Korvits egyike az ismert és elismert észt zeneszerzőknek, Mirror című szerzői lemeze valószínűleg sokak kedvence lesz. Korvits zenei világa érdekes, és igazodik a mai kor dallamot, spiritualitást, meditációt kifejező irányához. Korvits nagy biztonsággal találta meg és fejleszti azt az utat, amit Arvo Part kijelölt; azaz szóljon a zene mindenkihez, hasson az érzékekre. Korvits nem feltétlenül törekszik a konszonanciára, néha meglepő a zenei szövet, de nem bántóan. Hat kompozíciót hallhatunk a 2000-es évekből, ebből kettő ciklikus, kettő Korvits által hangszerelt. A műcímek is sokat mondóak: Labirintus, Hét madár hét álma, Az utolsó hajó, Dal stb. A darabok reflektálnak az észt kórusmuzsikára, az emberi hang nagyon jelentős a darabokban (a narráció is), és ugyanilyen fontos a cselló, mint a lélek hangja – három műben is főszerepet kap a hangszer. Különösen szívhez szól a nyitó mű, mely kórusra és csellóra íródott. Sok mindent elmond Korvits világáról, hogy vonószenekart kér több művében, a fúvósokat nem használja. Egyik darabjában egy kannel (észt citera) nevű hangszer is szerepet kap, fűszerezve a lágyabb hangzást. Előadóként a Tallini Kamarazenekart, az Észt Filharmóniai Kamarakórust halljuk, melyek hűen adják át a szerző elképzelését. Anja Lechnernek több felvétele is megjelent a kiadónál, ezen a felvételen a játéka igencsak érzelemdúsnak mondható. A karmester Tonu Kaljuste. Megéri felfedezni az észt zenét is.

Lehotka Ildikó

Kiadó: ECM Records, magyarországi terjesztő: Hangvető, katalógusszámok: 4811716 (La Mascarade), 4812303 (Tonu Korvits: Mirror) 

Rolf Lislevand

Tonu Korvits