Hamar Zsolt Henze-bemutatót vezényel Wiesbadenben

A hesseni Wiesbadenben – az A-kategóriájú német operaházban – május elsején mutatják be a főzeneigazgató, Hamar Zsolt vezényletével a 2012-ben elhunyt Hans Werner Henze művét, Az ifjú szerelmesek elégiáját. A darabot a neves német rendező, Dietrich W. Hilsdorf állítja színpadra. Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operájának egyik legjobb, chemnitzi előadása is Hilsdorf munkája volt.

Albert Mária / Gramofon.hu

Henze 1950 és 1953 között a wiesbadeni balett művészeti és zeneigazgatója volt, de az opera műsorra tűzését nem pusztán ez a kapcsolat indokolta. „Miután 2012-ben átvettem a több tagozatú színház zenei vezetését, rövidesen eljött Hilsdorf, és elmondta, őt kérte fel az igazgatóság a 2014-es Maifestspiele nyitóelőadásának rendezésére. Kiderült, hogy ő is Henze-fan, Az ifjú szerelmesek elégiáját együtt választottuk ki a gazdag életműből” – magyarázta a Gramofonnak Hamar Zsolt. A hagyományos, június 2-ig tartó májusünnep idei mottója: Új művek Európából, a sorozat jelentős mértékben összpontosít a kelet-európai alkotókra. A programban a Proton Színház és Mundruczó Kornél Demencia című előadása, két estén is szerepel.

Henze Az ifjú szerelmesek elégiáját a Schwetzingeni Fesztivál számára komponálta, ott mutatták be 1961-ben. Wiesbadenben 1987-ben, 1988-ban a velencei a Teatro La Fenicében a szerző által javított verziót adták elő, a mostani előadás ezen alapul. „A partitúrából számtalan rendezői utasítás olvasható ki, Hilsdorf ezeket rendkívül pontosan betartja. A hangsúlyt nem a magamutogatásra helyezi, hanem arra, hogy kibontsa a dráma pszichológiai hátterét, a próbákon rengeteget beszélgettünk arról, hogy mi miért történik. Óriási élmény volt számomra, ahogy Hilsdorf a szöveggel, mint zenei alkotóelemmel dolgozott. Hihetetlenül sok időt töltöttünk azzal, hogy egy-egy szó vagy hangzó kiejtésének dallamát, ritmusát, expresszivitását kidolgozzuk” – részletezte a karmester.

A szöveg fontosságát jelzi, hogy a németnyelvű előadást felirattal játsszák. „Aki arra vágyna, hogy párbajt, vagy hasonló akciót lát, csalódik. De haláleset van: egy régi egy új. Gregor Mittenhofer költő a mű főhőse, aki számára minden tragédia alkotói inspiráció forrása.” Dieter Richter színpadképe realisztikus, egy tipikus alpesi fogadót ábrázol.  Itt várja egyre zavartabb állapotban a látnoki képességű Hilda Mack a gasthof fölötti gleccseren 40 éve eltűnt férjét. Mittenhofer felküldi sétálni és havasi gyopárt szedni a törzsvendégek köréhez kötődő ifjú párt, Elisabethet és Tonyt, pedig hóvihar közeleg. „A hegyi mentők még lehozhatnák őket, de a költő azt hazudja, nincs a hegyen senki. Mittenhofer mégsem egyértelműen negatív hős. Megszállott alkotó, erre nem egy történelmi párhuzamot tudunk, Wagner is szinte bármire képes volt művei érdekében.”

Henze operáit rendszeresen játsszák az európai és amerikai operaházak. Magyarországon csupán az Undine című balettjét adták elő a Magyar Állami Operaházban, egyéb művei hiányoznak a hazai repertoárról, sőt az oktatásból is.