„Per aspera ad astra”– Max Reger korálfantáziái Szabó Balázs előadásában

Három országban, három különleges orgonán – Bécsben, Giengenben és Zürichben – vette lemezre Max Reger monumentális korálfantáziáit Szabó Balázs orgonaművész. A két SACD-ből álló Reger-album magyarországi bemutatójára március 19-én és május 11-én kerül sor Budapesten, az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban (VI. kerület, Nagymező utca és Király utca sarok).  

Gramofon.hu

Reger a Bach utáni orgonazene egyik legmeghatározóbb alakja, műveivel új forma- és harmóniavilágot vezetett be a zenetörténetbe. Reger születésnapján március 19-én, majd május 11-én, halálának 100. évfordulóján 19:30-kezdettel két hangversenyen szólaltatja meg Szabó Balázs orgonaművész a szerző hét korálfantáziáját. Az 1898 és 1900 között komponált műveket ritkán hallani Magyarországon, egy művész előadásában, sorozatként pedig most csendülnek fel hazánkban először.

Annak ellenére, hogy az evangélikus korálokra komponált fantáziákban Reger a korálszövegekben található hangulatváltások megjelenítésére törekszik, mégsem liturgikus, hanem nagyszabású koncertdarabokról beszélhetünk. Az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű korálra írott első korálfantázia az egészen Scheidt-ig visszanyúló partita tradíciójának megfelelően dolgozza ki a korál valamennyi verzusát. Az, hogy a későbbi fantáziákban a katolikus Reger mennyire távolodott el a barokk protestáns egyházzene mintáitól, azt jól mutatja a „Minden ember csak halandó” kezdetű korálra írott drámai fantázia, amely a szimfonikus költemény technikáival jeleníti meg a szöveg minden apró mozzanatát és vezet gigászi tetőpontokhoz. A fantáziák zenei programját már a kortársak is így jellemezték: „per aspera ad astra” – valamennyi darabban egy sötét kezdetből fejlődik ki a dicsőséges, ragyogó zárás. Ezt a zenei jelenséget a korálszövegek dramaturgiai felépítése is erősíti.

 „A hét korálfantázia felvételéhez olyan javarészt eredeti állapotukban megmaradt orgonák kerültek kiválasztásra, amelyek a későromantikus orgonaépítészet Reger életében történt fejlődésének három nagy állomását mutatják be” – írja a hangszerek kiválasztásáról Szabó Balázs a CD ismertetőfüzetében. A bécsi Votivkirche 1878-ban készült Walcker-orgonája, a Link testvérek legnagyobb megmaradt hangszere Giengenben 1906-ból és a zürichi St. Anton templom 1914-ben épült Kuhn-orgonája, mind a késő romantikus orgonaépítészet kiemelkedő hírnökei, amik átvészelték a háborúk és átépítések viharait. A tökéletes „regeri” hangzást nyújtó orgonák a 2+2+2 felvételi technikának köszönhetően hűen adják vissza a kompozíciók hangzásvilágának gazdag árnyalatait. A lemezbemutató hangversenyeknek helyet adó terézvárosi plébániatemplom 1929-ben készült orgonája Reger zenéjére Budapesten az egyik legalkalmasabb hangszer, hangszíngazdagságával a komplex dinamikájú műveket is képes megjeleníteni. Akik pedig a tökéletes térhatású felvételeikről híres detmoldi MDG kiadónál megjelent és a hangversenyeken kapható Reger-albumot megvásárolják, azok három kivételesen szép késő romantikus orgonán hallgathatják újra a koncerteken megismert fantáziákat.

Szabó Balázs orgonaművész. Forrás: Gramofon

Hangversenyek –  Avilai Nagy Szent Teréz-templom  (Budapest, VI. ker. Nagymező utca-Király utca sarok)

I. koncert: március 19. 19:30. Ein’ feste Burg ist unser Gott Op. 27, Freu’ dich sehr, o meine Seele Op. 30, Wie schön leucht’ uns der Morgenstern Op. 40 Nr. 1, Straf’ mich nicht in deinem Zorn! Op. 40 Nr. 2

II. koncert: május 11. 19:30. Alle Menschen müssen sterben Op. 52 Nr. 1, Wachet auf! Ruft uns die Stimme Op. 52 Nr. 2, Hallelujah! Gott zu loben, bleibe meine Seelenfreud’! Op. 52 Nr. 3

Szabó Balázs Reger-albuma az MDG német nyelvű katalógusában:  http://www.mdg.de/pdf/1945.pdf