Az Óbudai Társaskör áprilisi programja

Áprilisban is minden fontos zenei műfaj képviselteti magát az Óbudai Társaskörben, így nem maradnak program nélkül a komolyzene, az opera és a jazz rajongói sem.

Szakcsi Lakatos Béla neve mára fogalommá vált a magyar jazz történetében, aki kíváncsi, hogy mit takar ez a fogalom, az látogasson el április 4-én az Óbudai Társaskörbe. A Szakcsi-koncertek varázsa, hogy mindig a helyszínen, az adott pillanatban dől el, mit is játszik a művész. Számíthatunk tőle a koncert címben ígért jazz-standardekre és klasszikusokra egyaránt. Az utóbbi 15 évben a jazz repertoár mellett sokat foglalkozik klasszikus szerzők műveinek tanulmányozásával (Sztravinszkij, Bartók, Richard Strauss), Mozart-zongoraversenyt, Brandenburgi versenyt játszik jazz kadenciákkal, de tematikus improvizációs esteket is tart Liszt, Beethoven, Bartók művei, témái alapján. 2010-ben a BMC szóló improvizációs koncertjét rögzítette és adta ki, melyen Bartók Béla, Kurtág György és Eötvös Péter témái, kompozíciós világa is megérintette az előadót. Előadásában a jazz és a klasszikus zene elválaszthatatlan egységet alkot, hiszen minden, amit játszott, tanulmányozott, ott él a képzeletében, ujjaiban, és rögtönzéseiben bőkezűen tárja elénk remekeit. Játszik témákat az Egyesült Államokban kiadott szólólemezeiről, Kristoforo című balettjéből, improvizál cigány dalokra, melyekben a zongorát cimbalomként használva hihetetlenül dús hangzásra képes. Ha megkérdezzük a Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Bélától, milyen művésznek tartja magát, habozás nélkül válaszol: ő leginkább improvizáló művész! És ebben valóban rendkívüli!

Szakcsi Lakatos Béla

„Amikor 1820-ban fölnyitották Haydn sírját, meglepve tapasztalták, hogy a szó szoros értelmében »csak a teste«. A fej nem volt sehol. Utóbb kiderült, hogy a fejet ellopták, hogy azon tanulmányozzák, az alapján próbálják megállapítani, mitől is zseni a zseni. Kényes ízlésű utókorként ma ezen fölháborodunk, pedig inkább magunkon kellene felháborodni: mintha ma nem vennénk tudomásul, hogy Haydn mekkora lángelme volt. Igen, tudjuk, amit tudni kell róla, a bécsi klasszika triójából ő az egyik, de mindenkit jobban érdekel Mozart és Beethoven. Haydnra ráragadt a papa melléknév, a papaság, ez tényleg amolyan parókás zene, nagyon emelkedett szórakozás annak, aki erre vágyik. De nem életbevágó. Pedig Haydn, ha papa volt, csak azért, mert egyes műfajok atyja, ő jött rá, mennyi minden lehetőség van a szimfóniában és a vonósnégyesben. És ha rájött, ki is hozta azt a rengeteget az általa megalapozott műfajokból. Közben nagyon is vagány életet élt, hatvanévesen átutazott a háborús-forradalmas Európán, hogy Angliában adjon koncerteket, ismerte Nelson admirálist és Mária Teréziát. Szelíden unalmas házasságban és titkos vadházasságokban élt, ha megakadt a komponálásban, a rózsafűzért morzsolta, és többnyire be is jött neki, hiszen az életmű elképesztő, 104 szimfónia, 68 vonósnégyes, pontosan meg nem mondható számú, de több mint 20 opera, szonáták, dalok, egyházi művek vannak benne. Időközben a fej is előkerült, Haydn öreg csontjai Kismartonban, márvány szarkofágban várják a feltámadást. Segítsünk neki.” – írja Fáy Miklós, a április 7-ei, Apafej – keressük Haydnt című, Fodor Beatrix és Csapó József énekesek, Villányi Dániel zongoraművész, valamint Budapesti Vonósok közreműködésével létrejövő est szerkesztő-műsorvezetője.

Prof. Sebestyén Ernő, a Müncheni Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanszékvezető professzora gazdag szólista, koncertmesteri és kamarazenei pályát mondhat magáénak. Németországból hazatérve alapította az Esterházy Triót.

A koncert tisztelgés egy legendás német zenei antikvárius-szakértő emléke előtt. Prof. Dr. Hans Schneider kezén olyan hihetetlen zenei kéziratok és kottakincsek mentek át, mint Haydn Pacsirta kvartettje vagy a Lohengrin szövegkönyve. Az ő közvetítésével találta meg méltó helyét az Osztrák Nemzeti Könyvtárban a híres Haydn-kutató, Anthony van Hoboken gyűjteménye is. Erre a hangversenyre jogosan mondhatjuk, hogy többszörösen is különleges lesz: a Fritz Kreisler-kottákat, amelyekből nagyrészt játszanak a művészek az estén, Hans Schneider özvegye ajándékozta Sebestyén Ernőnek. A hegedű, amit Sebestyén Ernő megszólaltat, nemrég készült el Guminár Tamás hegedűkészítő mester műhelyében.  Ez a hegedű másolata annak a Guarneri del Gesu-nak, amelyet Kreisler a Library of Congressnek (Washington) ajándékozott. Az április 8-ai koncertre szakértő vendégeket is hívott Sebestyén Ernő, Semmelweis Tibor a magyar hangszerkészítés mesterét és Bősze Ádám zenei antikváriust mint műsorvezetőt, valamint természetesen a zseniális Guminár Tamást.

Egy 26 éves fiatalember életét lezáró műve, mely a 18. század legnépszerűbb egyházi kompozíciója volt – ez Pergolesi április 18-án, nagycsütörtökön megszólaló alkotása. A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, egyike a legismertebb középkori énekeknek.

Ádám Zsuzsanna

Kiváló fiatal szólisták és zeneművészek előadásában hallhatjuk a művet. Ádám Zsuzsanna a legjobb magyar versenyzőként lett második helyezett a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen. Az altszólót éneklő Ócsai Annamáriát a pécsi operarajongók és a Müpa közönsége is jól ismerheti. Farkas Róbert Berlinben élő karmestert a Duna Televízió 2017-es karmesterversenyében ismerhette meg szélesebb körben a publikum, de vendégeskedett már az Óbudai Társaskörben is. Asszisztensként dolgozik Fischer Iván karmester mellett a Berlini Konzerthaus Zenekaránál, illetve a Budapesti Fesztiválzenekarnál. A produkcióban közreműködő Budapesti Kamarazenekar az Operaház zenekari művészeiből alakult együttes.