Beethoven és Kobayashi

A Ferencsik János utáni évek zeneigazgatója, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya, Kobayashi Ken-Ichiro vezényli a róla elnevezett bérlet utolsó hangversenyét május 6-án. A koncerten Beethoven V. zongoraversenye hangzik el a fiatal, kivételes tehetségű Kaneku Miyuji tolmácsolásában, majd a szerző III. szimfóniája, az „Eroica” zárja a sorozatot és az estet.

A japán dirigens Beethoven-tolmácsolásai ma is élénken élnek azok emlékezetében, akik részesei lehettek az általa vezényelt hangversenyeknek. Beethoven öt zongoraversenye közül az utolsót 1809-ben komponálta. Az Esz-dúr hangnem és a mű atmoszférája arra utal, hogy ez a mű is a francia forradalom eszméihez és Napóleon személyének kultuszához kapcsolódik, első nyilvános előadása Lipcsében volt, 1811. november 28-án.  A Nemzeti Filharmonikusok hangversenyén a szólista kivételes képességű tehetség. Kaneku Miyuji nem ismeretlen a zenekar számára, hiszen az együttes az ifjú zongoraművésszel és Kocsis Zoltán, valamint Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével 2014. júniusában mintegy 8 hangversenyt adott Japán legnagyobb és legrangosabb hangversenytermeiben. Az 1989-ben született Kaneku Miyuji édesapja japán, édesanyja magyar származású, hatéves korában költözött Magyarországra, ahol öt év alatt hét országos versenyen 16 díjat nyert, mesterdiplomáját 2014-ben szerezte meg a Tokyo College of Music-on. A fiatal zongoraművész azt vallja, játékára Kocsis Zoltán hatott döntően.

Kaneko Miyuji

A hangversenysorozat és az est záróműve Beethoven III. szimfóniája, amelyet a közönség és a kritikusok értetlenül fogadtak 1805-ben. Szokatlan volt a mű hossza, az is, hogy az első tételben megnőtt az ún. „kidolgozási” szakasz, s a repríz után a szokásos pár-ütemnyi coda helyett ismét kidolgozás-méretű formarész következik. A hallgató alapvető benyomása az, hogy egyetlen alapeszme uralkodik a tételen: a hősies pátosz. Rengeteg téma, motívum hangzik fel, amelyeket csak a tétel közepén vált fel rövid időre egy dallamosabb, szelídebb zenei gondolat. A c-moll lassú tétel igazi gyászinduló, utána döbbenetes ellentét a gyász hangulatát felváltó száguldó scherzo. Az ugyancsak hatalmas méretű finálé kezdete nagyon különös. Előbb egy egyszerű basszustémát hallunk, majd ennek variációit, míg végre megszületik a basszushoz tartozó téma-dallam. Ezután ennek a témának a variációi következnek, melyek között az egyik határozottan magyaros jellegű. Beethoven eredetileg Bonaparte-szimfóniát tervezett, de amikor hírét vette, hogy Napóleon császárrá koronáztatta magát, letépte a már kész mű címlapját. A partitúra később „Eroica”, azaz „hősi” szimfóniaként jelent meg nyomtatásban.