Feltámadás-szimfónia az NFZ-vel

Mahler II. (c-moll, Feltámadás) szimfóniáját adja elő a Hamar Zsolt vezényletével, Kolonits Klára és Szántó Andrea szólójával Nemzeti Filharmonikusok március 14-én a Müpában.

Gustav Mahler szoprán-, altszólistát és kórust is foglalkoztató szimfóniája az emberi lét végső kérdéseit kutatja: a tételek gondolatvilága a halál-témájú nyitótételtől a feltámadást hirdető fináléig ível. A második tétel furcsán lelassított, nosztalgikus ländler, s ennek mintegy groteszk ellenpárja a harmadik, amelyhez Mahler Páduai Szent Antal a halaknak prédikál című, keserűen humoros dalának zenei anyagát használta fel. Mintegy háromnegyed órányi szimfonikus zene után szólal meg először az énekhang: a zeneszerző IV. tételként Urlicht (Ősfény) című dalát illesztette be a szimfóniába: „Ínség az ember sorsa. Az embersors gyötrelem – Bár lennék már a mennybe’ fenn!” Az ötödik tételben az utolsó ítélet harsonáit jelképező kürtszignál után felhangzik a gyászmise gregorián dallama, a Dies irae, amely rejtve már a nyitótételben is jelen volt, a fináléban pedig egyenesen központi szerepet kap. A tétel zárószakasza kórussal, szólistákkal, orgonaszóval és harangozással közli az örömhírt: „Feltámadsz, feltámadsz, tudom, Rövid pihenő után, porom!”

Kolonits Klára (fotó: Kaya Ariel Woytynowska)

A koncert karmestere az NFZ zeneigazgatója, Hamar Zsolt, a szopránszólót Kolonits Klára, az altszólót pedig Szántó Andrea énekli és közreműködik a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba).