Beszédet mond Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója és Nagy Gábor Tamás polgármester. Az avatást követően a Nemzeti Galéria kupolaterében koncert hangzik el Joseph Haydn tiszteletére, amelyen két trió, valamint egy ária hangzik el A teremtés oratóriumból. A táblán látható dombormű Gerő Katalin alkotása.

Közreműködik Megyesi Zoltán (tenor), a Laskay Zsuzsa (hegedű), Farkas Olívia (cselló) és Pregun Tamás (zongora).

Néhány érdekesség

Ma a budavári palota Mária Terézia-szárnya ad otthont a Magyar Nemzeti Galériának. A második világháborús pusztítások után e szárny földszinti termeit sikerült viszonylag legjobban az eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani. A földszintről két patkó alakú lépcső vezet fel az első emeleten lévő egykori trónterembe, ahol most XV–XVI. századi nagyméretű szárnyasoltárok láthatók. A második világháborúban súlyosan megsérült termet igyekeztek eredeti formájában — bár egyszerűsített módon — helyreállítani. E terem volt a helyszíne 1800. március 8-án Joseph Haydn A teremtés című oratóriuma előadásának, amelyet maga a zeneszerző vezényelt.

A zártkörű hangversenyt József nádor születésnapja alkalmából szervezte meg felesége, Alekszandra Pavlovna. A hercegi pár esküvőjére alig pár hónappal korábban, 1799 október végén került sor Oroszországban (Alekszandra Pavlovna I. Pál cár leánya volt). Rövid bécsi tartózkodás után a fiatal házaspár 1800 februárjában vonult be Budára, s foglalta el lakhelyét a palotában. Ma már szinte elképzelhetetlen látványosságú ünnepségsorozattal fogadták őket. (Ennek egyik utolsó aktusa Beethoven és Punto bécsi kürtművész május eleji budai vendégszereplése volt.) A nádorné még Bécsben kérte fel Haydnt, hogy férje születésnapja előestéjén vezényelje el 1798-ban bemutatott nagy művét (ő és férje is köztudomásúan nagy zenekedvelők voltak, s az ifjú nádor gyermekkora óta személyes tisztelője volt Haydnnak). Az akkor 68 éves Haydn, mint a korabeli osztrák sajtó tudósított, február közepén indult Budára, hogy a pesti német és magyar hivatásos énekesekből, muzsikusokból és a hozzájuk csatlakozó műkedvelőkből álló zenei együttes végső próbáit irányítsa. Március 8-án este Alekszandra Pavlovna bevezette férjét a fényesen feldíszített, vendégekkel megtelt trónterembe, s Haydn vezényletével felhangzott A teremtés. A Hírmondó korabeli száma így tudósított az eseményről (utalva a termet díszítő feliratra is):

„Budán, Mártz. 8 dik estvéjét, melly t. i. a’ Főhertzeg Nádor-Ispány’ születése napját meg előző estve vala, jelesen meg-inneplette a’ Császári Hertzegaszszony: bé-vezetvén kedves Férjét a’ lakópalotájok szálájába, mellybe már a’ Budai ’s Pesti Nemesség nagy számmal fel vólt gyũlekezve, ’s a’ mellynek több kellemetes ki világosítása, között, két óldalról, hoszszas kerekdedségű formában, illy rövid, de kettős értelem’ nyilatkoztatására is igen alkalmatos Fel-írást tüntettek ragyogó betűk, a’ fényes Gyűlekezet’ szemeibe: Harmonie parfaite (Tökélletes Hármónia vagy Egygyesség). A’ F. Pár között uralkodó szép Egygyességnek még hathatósabb meg-tisztelésére el éneklődött ’s muzsikálódott annakutánna, az a’ felséges és a’ hangokat oly gyönyörködtető módra egygyeztető, Teremtés nevezetű Szerzeménynye Haydn-nek, kit a’ mint írtuk, különösen e’ végre hívott le a’ Császári Hertzegaszszony. Az éneklésnek ’s muzsikának tsupa kedvellésből való gyakorlói is, számosan vóltak a’ rendes muzsikusokon kivül, eszközök, Haydn Úr igyekezetének, a’ telyes meg-elégedésig való végre-hajtásában.”

Ugyanerről a Pozsonyban német nyelven megjelenő Pressburger Zeitung (magyar fordításban) így számolt be:

Buda: ő Királyi Fensége, a Nádor-főherceg 9-i születésnapjáról a legünnepélyesebb módon emlékeztek meg. Ő Császári Fensége, a Nagyhercegnő Asszony felkérésére az ünnep előestéjén a cs. kir. palota termében a szerző vezetésével mesterien előadták a hírneves Josef Haydn „A teremtés” nevezetű zenei oratóriumát, miáltal ő Kir. Fensége a legkellemesebb meglepetésben részesült.

A Wiener Zeitung is megírta, hogy Haydn meg volt elégedve alkalmi zenei együttesével. A zeneszerző a Várszínházban tartotta a próbákat, ahol többször meg is látogatta a szólistákat, s megismerkedett a zenei élet akkori jeles képviselőivel.

Bár az általa vezényelt előadás zártkörű volt, mégis hatást gyakorolt a magyar zenei életre. Távozása után az általa betanított együttes Budán és Pesten még előadta a művet, amely hamarosan Kolozsvárra is eljutott. Kottáját még az évben kiadták Budán.