Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestje

Bő évszázaddal azután, hogy Liszt Ferenc a feje tetejére állított mindent, amit a zongorajátékról gondolt a kor közönsége, a budapesti éjszakában Cziffra György pokolian nehéz parafrázisokkal kápráztatta el az éjszakai bárok és eszpresszók vendégeit. Cziffra tudatosan keltette életre a liszti tradíciót, és ugyanazzal a szabadsággal és tehetséggel nyúlt elődje műveihez, ahogy Liszt saját kortársaiéhoz: nem öncélú virtuózként, hanem a zene mélyére hatolva.

A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményén – amelyet a közönség már élőben élvezhet a MOMkult Színháztermében –, a két nagy előd, Cziffra és Liszt zongoristát próbáló átirataiból játszik négykezeseket és szólókat Boris Berezovsky és Balázs János, június 9-én este. Mindkét muzsikus részesült a romantikus zongoraiskola örökségében, amelynek hangját felismerni sokkal könnyebb, mint meghatározni. Talán ahhoz lehet köze, amit Cziffra mondott Lisztről: „Ontotta a szépséget, és nem kímélte önmagát.”

Ahhoz, hogy ezt a különleges zenei élményt még inkább be tudjuk fogadni, tekintsünk vissza a zenetörténetbe. A magyar zongoraoktatást általában Liszt Ferenctől számítjuk, a mai zongoristákat a nagy előd „leszármazottjainak” tekintve, noha a valódi történet még egy kicsit korábban kezdődött. Liszt mestere Carl Czerny, akinek tanára, Ludwig van Beethoven készítette elő azt a zongorapedagógiát, amelyre mind a mai napig építkezik a magyar zongoraművészet. Beethoven ugyanis kora nagy koncertzongoristája volt, és ez a fajta előadás teljesen más gondolkodást igényel, mint az előző korszakok művészeire jellemző volt. Beethoven már játszhatott kalapácsmechanikás zongorán, amely lehetővé tette annak a dinamikai skálának a megjelenítését, illetve a teljes zongorakoncertet magába foglaló est lehetőségét, amelyet ma is „elvárunk” a zongoraművészektől. Ezek után Liszt már abban a korban vált művésszé, amikor megjelentek az angol mechanikás hangszerek, ezért is áll ő még közelebb a koncertező művész mai értelmezéséhez.

Ne hagyjuk ki az improvizációs készséget sem, hiszen a rögtönzés a koncertélmény egyik legfontosabb része. A zenetörténet egyik legnagyobb improvizatőre Bach volt, ehhez képest ma szinte negatív előjelet kapnak azok a klasszikus zenei művészek, akik rögtönöznek koncertjeiken. Pedig Liszt a budapesti Zeneakadémia első felvételi követelményébe még beleírta az improvizációs kötelezettséget. Liszt Zeneakadémiája csakis tehetségekre épült, és egyfajta impulzusátadással, generátorként működött. Ennek a pedagógiai „családfának” a lényege nem a külsőségekről szól, hanem a belső értékekről. Ezt az előadó-művészeti és pedagógiai vonalat Liszt, Czerny, Thomán István és Dohnányi Ernő neve fémjelzi. Aztán megjelenik a Dohnányi által felfedezett és Keéri-Szántó Imre által tanított Cziffra György, aki azt a Dráfi Kálmánt tanította, akinél Balázs János diplomázott.

Balázs János zongoraművész nem csupán gyermekkora példaképeként hozta vissza hazánkban a köztudatba nemzetközi fesztivál formájában Cziffra György művészetét, hanem azért is, hogy folytathassa Cziffra szellemi hagyatékát, tanítsa-segítse a fiatal tehetségeket. A Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny történetének legfiatalabb győzteseként, zongoraművészi pályája mellett párhuzamosan, önzetlenül adja tovább tapasztalatait a következő generációknak. A Young Steinway Artist cím birtokosaként fáradhatatlanul tökéletesíti tudását és varázsolja el a közönséget. Amint Vásáry Tamás zongoraművész mondta róla: „olyan fenomén, aki egyedülálló a világon, emellett van benne lírikusság, az ember valósággal megijed tőle, hogy milyen adottságai vannak.”

Ha ugyanilyen alaposan visszalapozunk Boris Berezovsky világhírű zongoraművész mestereinek életében, Carl Tausig jutunk, aki Liszt Ferenc kedvenc növendéke volt. Berezovsky pedig – amint írják róla – „a nagy orosz zongoraművészek legigazabb örököse”. A Moszkvai Konzervatóriumban végzett művész jelenleg a világ legkeresettebb zongoristáinak egyike. A világ olyan vezető zenekaraival lép színpadra szólistaként, mint például a Royal Concertgebouw Orchestra, a New York Philharmonic, a Philadelphia Orchestra, a Berliner Philharmoniker. Karmesterek közül együtt dolgozott Kurt Masurral, Wolfgang Sawallisch-sal, Vladimir Ashkenazyval, Mikhail Pletnevvel, Dmitrij Kitajenkóval, Antonio Pappanóval, Gustavo Dudamellel vagy Charles Dutoit-val is. Kezdeményezésére és szervezőmunkájával jött létre a Nemzetközi Medtner Fesztivál. Berezovsky különleges műsorral érkezik a Cziffra 100 sorozatba, tisztelettel adózva Cziffra György emléke előtt.

Jegyek kaphatók a czf.jegy.hu oldalon.

Nézőink biztonsága érdekében az esemény korlátozott nézőszám mellett látogatható.

FIGYELEM! A kulturális eseményt élőben, közönség előtt rendezzük korlátozott nézőszám mellett. A hatályos jogszabályok és a helyszín szabályozásának értelmében a belépés kizárólag saját névre szóló védettségi igazolvánnyal és személyi azonosító igazolvánnyal lehetséges (életkortól függetlenül). Kérjük, kövessék nyomon a járványügyi szabályozásokat a Cziffra Fesztivál és a MOMkult kommunikációs csatornáin! További információ a www.cziffrafesztival.hu oldalon.