Sosztakovics és Prokofjev

A Nemzeti Filharmonikusok november 25-i  koncertjén két 20. századi orosz kortárs művét adja elő a Müpában. Elhangzik Sosztakovics: V. (d-moll) szimfóniája, op. 47, majd  Prokofjev: Alekszandr Nyevszkij – kantátája, op. 78.. Mindkét zeneszerző megszenvedte a szovjetrendszert, újra és újra áldozataivá válva a diktatúra „kultúrpolitikájának”.  A koncert szólistája Schöck  Atala énekművész, aki operaszerepei mellett hazai és külföldi koncerttermekben is hallható mezzo vagy alt szólistájaként. Az est karmestere, a taganrogi születésű, ötvenhat éves Alekszandr Szladkovszkij a Tatársztáni Nemzeti Szimfonikusok művészeti vezetője.

Sosztakovics V. szimfóniája zenekari termésének egyik legjelentősebb darabja, igazi, nagy sikere, ám a rendkívüli szuggesztivitású és erejű, négytételes művet másképp értelmezte a közönség, és másképp a politikai szólamokban gondolkodó, hivatalos kritika. A mintegy félórányi ovációval fogadott leningrádi premier hallgatói (akik közül sokan sírtak a mű Largo tétele közben) a sztálini terrort elszenvedők jajkiáltásaként értelmezték a darabot, míg a hivatalos elemzők „a szovjet ember személyiségfejlődésének folyamatát” vélték kiolvasni e szimfonikus „Bildungsroman”-ból. 

Prokofjev az érvényesülés reményében tért vissza Nyugatról hazájába, ezt a művét eredetileg filmzeneként komponálta Eizenstein alkotásához, A jégmezők lovagjához. A héttételes kantáta megalkotásakor Prokofjev megőrizte a történelmi összecsapást illusztráló filmzene pátoszát, dús hangzását, széles gesztusait. Emellett a máskor szögletes, ironikus, szarkasztikus Prokofjev ebben a művében erőteljes szláv hangot üt meg népies-nemzeties kolorittal, olyannyira, hogy sokszor úgy érezzük, a mű stiláris gyökerei Muszorgszkijig érnek az orosz múlt talajában.

(Alekszandr Szladkovszkij

Alekszandr Szladkovszkij karmester a legsajátabb területén mozog e két alkotást vezényelve. A koncertet így ajánlja közönségének: 

„Kedves Barátaim!

Örömmel köszöntöm a klasszikus zene szerelmeseit a Nemzeti Filharmonikusok »A jégmezők lovagja« című koncertje előtt. Nagy öröm számomra, hogy az egyik legjobb zenekarral léphetek fel, Európa egyik legcsodálatosabb fővárosában, Budapesten, Magyarország zenei életének központjában. Külön megtiszteltetés számomra, hogy ilyen professzionális művészekkel oszthatom meg a színpadot, és szimbolikus jelentőséggel bír számomra az is, hogy a múlt század klasszikus zenéjének titánjai: Szergej Prokofjev és Dmitrij Sosztakovics – két kiváló orosz zeneszerző – műveinek előadásában vezényelhetem a zenekart.

Sosztakovics neve nagy jelentőséggel bír a Tatár Köztársaság Nemzeti Szimfonikus Zenekara számára is, melyet közel tizenkét éve vezetek, és amelynek 1966-os alapításában Dmitrij Sosztakovics döntő szerepet játszott. 2017-ben Sosztakovics összes szimfóniáját és versenyművét vettük lemezre, így tisztelegve a nagy zeneszerző előtt.

Prokofjev és Sosztakovics műveinek előadása minden alkalommal büszkeséggel és örömmel tölt el. Már nagyon várom a budapesti koncertünket! Ezekben a nyugtalan időkben, amelyeket az elmúlt évben mindannyian átéltünk, a magasrendű klasszikus zene varázslatos ereje minden eddiginél fontosabbnak bizonyul. Inspirációt kívánok a koncert minden közreműködőjének, és felejthetetlen élményeket a közönségnek!” -  Alekszandr Szladkovszkij.