Találkozások és valódi párbeszédek

Az augusztus 27-29. között a Pannonhalmi Főapátság tereiben megrendezett, összművészeti programsorozat zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális tematikája idén az emlékezet és a személyesség fogalmai köré épült. Az ezeréves történelmi épület tereiben, így a Bazilikában, a könyvtárban, a koncertteremben és Boldogasszony kápolnában is többségében telt házzal zajlottak a XVII. Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivál programjai, s a sorozat találkozásoknak és valódi mély párbeszédnek adott  otthont. 

A zenei program Klukon Edit és Ránki Dezső művészeti vezetésével a 210 éve született Liszt Ferenc és a 70 éves Dukay Barnabás munkásságát állította középpontba öt – egymásra épülő – koncerten. A fesztiválon személyesen is jelen volt Dukay Barnabás, aki szombaton személyes hangú előadást tartott a hangversenyteremben. 

Liszt Ferenc személye, élete és munkássága különösen kapcsolódik a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivál filozófiájához: műveiben párhuzamosan jelenik meg a tradíció és modernitás. Liszt és Dukay műveit olyan művészek szólaltatták meg, mint Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészek – akik számára Dukay számos darabot írt -, fiúk, Ránki Fülöp zongoraművész, Nemes László Norbert és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, valamint Lantos István, Tabajdi Ádám és Kiss Zsolt orgonaművészek. 

 

(Nemes László Norbert és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus - Arcus Temporum 2021- fotó: Hajdu D András)

Az idei fesztivál programjában kiemelt figyelmet kaptak a fiatalok, így az Arcus Junior Alkotótábor keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói Mélyi József vezetésével a Boldogasszony-kápolnában az emlékezet témakörében készítették el nagy érdeklődést kiváltó installációjukat a fesztivál időkeretében.  

Pénteken délután megnyitották Krajcsovics Éva festőművész kiállítását Fehér vászon címmel. 

Az irodalmi programok közül kiemelkedő volt Marno János költő – egykori pannonhalmi diák – részvétele a fesztiválon, valamint a Pilinszky évfordulóról való megemlékezés. 

A fesztivál alatt a szerzetesközösség naponta háromszor imádságra hívta a résztvevőket, a szerzetesek gregorián kórusa latin és magyar nyelvű gregoriánt énekelt a bazilikában. A szerzetesek személyes vezetéseken mutatták be a résztvevőknek a monostor elzárt tereit, csakúgy mint a monostor hat orgonáját.  Lehetett barangolni az Illatmúzeumban nyitás előtt éppúgy, mint a kincstárban, az ikonkiállításon, vagy a kápolnához vezető erdei ösvényen. 

 „A koronavírus-időszak után sokunk számára felértékelődnek a személyesség és a közösség alkalmai. Az elmúlt egy év során megtanultuk értékelni és becsülni azokat a helyzeteket, amikor átélhetjük összetartozásunkat, és amikor megérinthet bennünket emberi kapcsolataink ereje és mélysége. Ezt élhettük át a fesztivál három napja alatt is művészeinkkel, közönségünkkel, az idelátogatókkal.” (Dejcsics Konrád bencés szerzetes, fesztiváligazgató)