Kategóriaarchívumok: Tanulmányok

Bariton-emlékezettől a magyar lemezkrónikáig

Amikor a gyűjtőszenvedély messze túlnő a hobbi keretein, késztetést ébreszt: közzétenni az információkat. És kellő invencióval rendre talál olyan tematikát, amely egyedi, hiánypótló kiadványokat eredményez. Mindehhez nélkülözhetetlen a szívós-szorgalmas munkabírás is. A Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány (JOKA) könyvújdonságainak elemzése következik. Fittler Katalin A több kötetet jegyző szerzőtriász: dr. Bajnai Klára, Borsos Tibor és Simon…

A hangfelvétel művészete – avagy Glenn Gould igaza

Az egyedi zongorajátékáról és dünnyögéséről ismert Glenn Gould az 1960-as évek derekán azt vallotta, hogy a nyilvános hangversenyélet meg fog szűnni az évszázad végére, és „úgy fog szunnyadni, mint szerencsés esetben a Tristan da Cunha vulkán”. Az új zenehallgatási szokás pedig a zenelejátszó eszközöket és a kényelmes nappali szobákat fogja preferálni, kiszorítva a kényelmetlen hangversenytermeket.…

Apropó nélkül: Ernest Ansermet

Ha valakinek kellően sok lemeze van, egy idő után rájön: nem kell feltétlenül újakat vásárolnia ahhoz, hogy új felfedezéseket tegyen, bőven adódik lehetőség az újrafelfedezésre. Ernest Ansermet hátramaradt életműve hatalmas, szinte beláthatatlan. Elég sokáig élt ahhoz, hogy ma is élvezhető minőségű felvételeinek tömege maradjon fenn vele, talán emiatt nem felejtette el őt az utókor. De…

„Egyszemélyes erdélyi magyar zenetörténeti intézet” – Benkő András emlékezete

Jövőre emlékezik meg az erdélyi és anyaországi zenetudományi közélet a kimagasló jelentőségű kolozsvári muzikológus, Benkő András (1923–2001) születésének centenáriumáról. Az évforduló méltó előhírnöke az a rendkívül tartalmas, informatív honlap1, amelyet örökösei állítottak össze. Retkes Attila „A zenetörténeti műhelymunka a maga nemében ugyanolyan, mint más tudományé, vagy legalábbis hasonló. Az ötlet felbukkanásától a formába öntésig megvannak a maga…

A magyar szájharmonikás történet

A szájharmonikát hazánkban sajnos még mindmáig sokan gyerek és játék hangszernek tartják, pedig az instrumentumnak mára igazán nagy kultúrája lett, nemcsak a világ számos pontján, hanem itthon is. A szájharmonikázás hazai története valahol az 1800-as évek közepén kezdődik, amikor a betelepült sváb lakosság hozta magával a hangszert a hazánkba, hiszen az a sajátos népzenei kultúrájuk…

A Universal-tűzvész egyetemes tanulságai – II. rész

2008-ban tűzvész pusztított a Universal lemezkiadó hollywoodi raktárában. Zipernovszky Kornél a New York Times Magazine nemrég megjelent oknyomozó cikke alapján vonja le az eset tanulságait két részletben közölt írásában. A technológiai változások egyre gyorsabban követik egymást a hanghordozók piacának idestova másfél évszázados történetében. A New York Times cikke arra is emlékeztet, hogy a hangfelvétel- és…

A Universal-tűzvész egyetemes tanulságai – I. rész

Amikor tűzvész pusztított 2008-ban a Universal lemezkonszern hollywoodi raktárában, a lángok gyorsan, a hírek lassan terjedtek. A cég mindent elkövetett, hogy legalább a bizalom ne essen a tűz áldozatául, ha már eredeti felvételek odalettek. A New York Times Magazine nemrég publikált oknyomozó cikke rengeteg olyan kérdést felvet, amelyre nem csak a világ legnagyobb lemeztársasága főnökeinek…

Miért és hogyan legyünk audiofilek?

Akiknek a minőségi otthoni zenehallgatás fontos részét képezi az életüknek és az azt szolgáló berendezésekkel való foglalatoskodást is kedvelik, szeretnek arra hivatkozni, hogy ez sokkal több holmi műszaki hobbinál. Lássuk, miért van igazuk. Ozorai Gábor A kétcsatornás (sztereó) audiokészülékeket jobb esetben kulturális értékek közvetítőiként használják tulajdonosaik és nagyon nem mindegy, hogy ezek milyen színvonalon teszik…

Munkácsy-induló? Munkácsy-nóta?

Egy irodalmi adat nyomában1 Munkácsy-indulóról mindaddig nem tudtunk, amíg a festő 1886-os amerikai látogatása alkalmával meg nem jelent egy tudósítás a helyi sajtóban, hogy muzsikusok Munkácsy-indulóval búcsúztatták a hajóra szálló, Franciahonba visszatérő vendéget. Később ezt a félmondatot minden pontosítás nélkül több helyen is átveszi a Munkácsy-irodalom. A zenész olvasó egy pillanatra talán el is gondolkodik…

Geyer Stefi – zeneszerzők múzsája

Váradi Helga csembaló- és orgonaművész 2015 májusában indult el egy “krimibe illő nyomozás” során Geyer Stefi életútját kutatva, ahogy Tölgyesi Gábor írta a Magyar Nemzetben. A Zürichi Zeneművészeti Főiskolának végzett kutatási program célja 2018-ban az átfogó dokumentáció megjelentetése, melyben a fellelt hagyaték mellett többek között első alkalommal lesz olvasható a Bartók Bélával folytatott teljes levelezés…