Szavak nélkül muzsikál a Pannon

Június 9-én 19.00 órakor újra Varga Gilbert vezető karmester intésére csendül fel a zene – a Maestro hosszabb idő után áll ismét a Kodály Központ színpadára. Rossini-nyitány, Beethoven-zongoraverseny és egy különleges Nielsen-szimfónia került az est műsorába. A fellépő művészek nem új vendégek a zenekar és a pécsi közönség számára, számos közös produkcióban dolgoztak együtt. A fiatal pécsi zongora-művész Boros Mihály, Balázs Júlia szoprán és Megyesi Zoltán tenor lép fel, utóbbi két énekművész most szavak nélkül…

„Végtelenül örülök, hogy újra itt vagyok Pécsett! Nagyon kíváncsian várom az első közös munkát az ismert zongoraművész Boros Misivel, a személyes találkozást a közönséggel! Hosszú idő után újra végre nem csak a kamerák várnak majd a hangversenyteremben. Izgatottan, teli energiával készülünk a koncertre” – nyilatkozta Varga Gilbert vezető karmester.

 

 

Kitért arra is, hogy az est zárásaként felcsendülő Carl Nielsen dán zeneszerző III. szimfóniája mennyire különleges zenei élményt kínál, és mennyire ritkán juthatunk ehhez az élményhez. A mű 1910 és 1911 között született, magán hordozza a kor lenyomatát, izgalmas darab, amely rendkívüli sikert hozott szerzőjének, hamarosan Európa számos országában műsorra tűzték. A Sinfonia espansiva, azaz expanzív (terjedő, terjeszkedő) szimfónia melléknevet kapta. A jelző magyarázatát nem tudjuk meg pontosan Nielsentől sem, bár nem túl gyakran, de előfordul a kifejezés a zenében, és feltehetően a kortársaknak is furcsa volt. Az azonban egyértelmű, hogy a szimfónia több tekintetben is kitágítja a kereteket. Egyrészt igen nagy létszámú zenekart foglalkoztat, ami a járvány okozta színpadi visszafogottság után biztosan üdítő a pécsi zenekar számára. Másrészt a második tételben egy szoprán és egy bariton énekest, akik hangszerként használják tulajdonképpen a hangjukat, teljességgel szöveg nélkül. Szavak nélkül… Olyannyira hangszerként, hogy a szerzői útmutatás szerint az énekszólamok helyettesíthetők egy további klarinéttal, illetve harsonával. Bár az énekhang alkalmazása a szimfóniában Beethoven óta nem idegen, arra viszont nehéz példát találni, hogy egy énekest szerepe teljes terjedelmében szöveg nélkül énekeltet egy szerző. Ebben a zenekar partnere, illetve szinte tagja két nagyszerű művész lesz ezen az esten.  

Az erdélyi születésű Balázs Júlia szoprán énekművész repertoárja főleg reneszánsz, barokk és 20. századi művekből áll. A Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórus alapító tagja. Megyesi Zoltán tenor operaénekes ma este a bariton szólam „szerepében” áll színpadra. Hazánkon kívül szerepelt a legnagyobb európai országokban, az Egyesült Államokban, Japánban és a Koreai Köztársaságban. Számos neves énekverseny győztese, több mint tíz lemez készült közreműködésével. Kettőjük hangja mesterien olvad bele a szimfonikus hangzásba. 

Ludwig van Beethoven B-dúr zongoraversenye sokak szerint nagyszerű lenyomata a szerző ifjúságának.Boros Mihály abba a korba érett-lépett, hogy egy ilyen virtuóz, erőteljesen impulzív darabot, - amely egyben csordultig van indulatos érzelmességgel - hitelesen megszólaltathat.

A mű bemutatójára a szerző Bécsbe költözése után három évvel, 1795-ben került sor, maga Beethoven volt a szólista, azonban később több változtatást is eszközölt. Érdekesség, hogy kifejezetten részletező leírásokat lelünk ennek a műnek a kottájában, így például még a pedálhasználatra is konkrét megjegyzéseket használ. Egy szakaszt lenyomott jobb pedállal, összezúgatva kér előadni, annak ellenére, hogy ez a hagyományos zongorajátéktól idegen. 

Az est nyitánya pedig egy valódi - és igen közkedvelt - nyitány lesz. Tudvalevő, hogy Gioachino Rossini 39 operájának megírása során előfordult, hogy egy nyitányt több operához is felhasznált. A Pannon Filharmonikusok koncertjének lendületes és színes kezdést ezen a koncerten A Selyemlétra című operájának nyitánya ad. A virtuóz, jókedvű muzsika könnyedsége, dallamossága és humora mellett azonban technikailag is elképesztő kihívás elé állítja a muzsikusokat.