Bukletbuk. Ez a játékos kifejezés hanglemez-kísérőfüzetekből (booklet) összeállított kötetre utal, amely összesen 36 zenei ismeretterjesztő írást foglal magában. Olyan ragyogó előadóművészeink élete, pályája elevenedik meg a kötet lapjain, mint Bartók Béla, Cziffra György, Ferencsik János, Fischer Annie, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Tátrai Vonósnégyes. Az írások közérthető nyelvezete a klasszikus zenét szerető szélesebb közönség számára is közel hozza az európai zenetörténet remekműveit és ritkaságait, a stúdiófelvételek varázslatos, sokszor rejtélyes atmoszféráját.
Retkes Attila, a Gramofon című zenei folyóirat főszerkesztője az elmúlt negyedszázadban több mint nyolcvan hanglemez-kísérőfüzet szövegét írta meg a Hungaroton kiadó számára. Az ezekből válogató kötetet az a szándék hívta életre, hogy ezek az értékes miniatűrök ne vesszenek a feledés homályába. Kovács Ilona zenetörténész, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense így ajánlja kollégája kötetét: „E hanglemezek többsége már nem kapható a kereskedelemben, az interneten fellelhető, letölthető zenei anyagokhoz pedig nem társul magyarázó szöveg, pedig sok értékes információt oszt meg egy-egy booklet a lemezen elhangzó zeneművekkel, előadókkal kapcsolatosan. A kis írások mindegyike nagy gonddal megírt, igényes alkotás, melyek létrejöttét alapos zenetörténeti kutatások előzték meg. Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a terjedelem miatt könnyű műfajról van szó, hadd idézzem Fryderyk Chopint, aki számos rövid, olykor csupán félperces művet alkotott. Kedves ismerősének, Delfina Potockának így írt egy levelében: Nem hinnéd el, hogy a Ballada (op. 38) fölött annak idején kevesebbet gyötrődtem, mint a fisz-moll prelűdön (op. 28, no. 8). A nagyobb terjedelmű mű gyakran elébb és könnyebben kristályosodik ki bennem, mint a kisebb – magam sem tudom, mitől van ez így. Retkes Attila booklet-szövegei a zenetudományi írások éremművészeteként rövidségük ellenére is képesek teljes zenetörténeti kontextusba helyezni a komponistákat és műveiket: korok, stílusok, emberi sorsok, művészi pályák elevenednek meg általuk.”
Az első fejezet (Nagyobb lélegzet címmel) a terjedelmesebb esszéket köti csokorba. Itt kapott helyet Bartók Béla zongoraművészi pályájának elemzése; a 100 éve született „szabálytalan őstehetség”, Cziffra György értékelő bemutatása; Fischer Annie zongoraművész és Dévény Anna Prima Primissima-díjas gyógytornász barátságának krónikája. A 20. századi magyar karmester-sors című írás Ferencsik János művészetével, míg a Stern és Rampal barátai című esszé a Liszt Ferenc Kamarazenekarral foglalkozik. Két tanulmány is megemlékezik Kocsis Zoltánról (1952–2016), aki szerint „nincs rossz zongora, csak gyatra zongorista.” A kétszeres Kossuth-díjas Perényi Miklós Bach-felvételével és az ugyancsak Kossuth-díjas Várjon Dénes Beethoven-játékával jutunk el napjaink zenei előadóművészetéig.
A második fejezet (Miniatúrák) tömören, lényegre törően megfogalmazott tanulmányok gyűjteménye. A hangszeres előadóművészek (pl. Földes Andor, Rivka Golani, Hernádi Lajos, Szeverényi Ilona) mellett több írás foglalkozik operaénekesek – Házy Erzsébet, Melis György, Simándy József, Svéd Sándor – vagy zeneszerzők (Madarász Iván, Sugár Miklós, Szőnyi Erzsébet) pályájával. A harmadik fejezet (Remekművek) Bach, Mozart, Schubert, Gounod és Brahms alkotásait vizsgálja. A negyedik fejezetből (Ritkaságok) kiderül, hogy a 18. század végén még férfiak is lehettek ünnepelt hárfavirtuózok (Johann Baptist Krumpholtz); a kottakiadással foglalkozó vállalkozók pedig időnként egészen jó muzsikát írtak (Franz Anton Hoffmeister). A kötet végén megelevenedik az egykor Liszt Ferenc vetélytársaként emlegetett, mára elfeledett cseh-magyar zongoraművész-zeneszerző (Heller István), valamint a meggyőződéses kommunista létére Csajkovszkij romantikus stílusában alkotó, kijevi születésű Reinhold Moricevics Glier alakja.
A Bukletbuk – Hanglemezfelvételek zenetörténeti kontextusban című kötet két szerkesztője: Kamocsay Ildikó, Mesterházi Gábor, s nemrég jelent meg a Gramofon Könyvek sorozatában.
Retkes Attila (1972, Budapest) zenetörténész, a Gramofon című folyóirat főszerkesztője, a MagyarJazz.hu internetes portál felelős kiadója, a Népszava zenei szakírója, a Magyar Táncművészeti Egyetem művészetelméleti tanszékének adjunktusa. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett diplomát. 2018-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori (PhD) értekezését a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Zenetudományi kutatási területe a Kádár-korszak magyar jazztörténete; emellett protestáns egyháztörténeti és művelődésgazdaságtani kutatással is foglalkozik. Önálló kötetei: Kontrasztok – 111 beszélgetés muzsikusokkal (2000), Horusitzky Zoltán (A magyar zeneszerzők sorozatban, 2003), Zenélő ezredkezdet (2004), Liszt Ferenc Kamarazenekar (2008), Géniuszok és mesteremberek (2011), Unitáriusok Budapesten (2019).