Salzburg Nagy Fesztiválszínház 2023. szeptember 22.
Martin Grubinger 30 évvel ezelőtt állt színpadra először, jelenleg 40 évesen a világ leghíresebb, körülrajongott, nagyon keresett ütőhangszeres szólistája. A Salzburg mellett nevelkedett Grubinger azzal indokolta döntését, hogy hosszú, szép karrierje volt, szerencsés csillagzat alatt született, de családi- és magánélete sérült. A hobbijainak eddig csak keveset tudott élni, feleségével, kisfiával szeretne a jövőben sokkal többet foglalkozni. Folytatja a tanítást a Salzburgi Zeneművészeti Egyetemen, most már, mint a híres Mozarteum professzora. Emellett a sport, valamint hobbija, a politológia és a hadtörténet is be fogja tölteni életét. A búcsúzás évében a világ jónéhány vezető zenekarával koncertezett, itthon is hallhattuk a MÜPA-ban, ahol nem először szerepelt. 2019-ben Eötvös Péter számára írt művét, a „Speaking Drums”-ot mutatta be. 2022-ben Salzburgban Schiff Andrással és Várjon Dénessel adta elő Bartók Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című művét.
Székely György
A salzburgi búcsúkoncert hangulatát több minden határozta meg. Elsősorban Grubinger együttese a Percussive Planet, ám itt is meglepetés történt, hiszen kiderült, hogy édesapja, id. Martin Grubinger az együttes vezetője, karmestere, repertoárjuk egy részének szerzője is. Kortárs zenei alkotások, pop- és könnyűzenei feldolgozások, briliáns jazz improvizációk egyaránt belefértek a műsorba. Az ifjabb Martin az együttes tagjaként, virtuóz szólistaként működik a koncertpódiumon, néhány lélegzetelállító szólóval fűszerezve a produkciót. A több, mint tíz éve működő együttes elkötelezett a gyermekek számára is, oktatási projekteket dolgoz ki, appokkal próbálják a fiatalok érdeklődését a zene felé fordítani. 2011-es kölni koncertjük DVD-n is megjelent.
A búcsúkoncert sorozat utolsó állomása (Bécs, Párizs és sok más város után) egy felajánlás során jött létre. A salzburgi Kultúregyesület (érthető módon) megszerezte a Nagy Fesztiválszínházat, hogy Grubinger végül szülővárosában búcsúzhasson lelkes közönségétől és az aktív koncertezéstől. A nagy érdeklődést jellemezte, hogy a jegyek olyan gyorsan elkeltek, hogy még egy ráadás koncertet is kellett szervezni, a 2200 fős koncertterem másodszor is megtelt. Wagner operai hosszúságúvá vált a búcsú, ahogyan ezt maga Grubinger jegyezte még kissé fáradtan a műsor végén.
Péter, Martin és a farkas címmel egy beszélgetős monstre koncertet rendezett a fiatal művész A „farkas (németül Wolf)” egy szójáték volt: a két beszélgetőpartner ugyanis Peter Filzmaier osztrák politológus professzor, valamint Armin Wolf, neves osztrák újságíró volt. Mindketten népszerű televíziós személyiségek. Wolfot egy média fórum Európa legképzettebb politikai újságírójának nevezte, Filzmaier pedig évtizedek óta az osztrák választási műsorok és politikai viták nélkülözetetlen szereplője. De hogy ez a három ember miért rendezett együtt búcsúkoncertet, az bizony egy nem akármilyen fogadás következménye.
Armin Wolf, Peter Filzmaier és a kiegészített Percussive planet együttes a búcsúkoncerten fotó: magánfelvétel
Még a Covid járvány idején történt, hogy Grubinger és Filzmaier – koncertek és fellépések híjján – másokhoz hasonlóan rengeteg időtt töltöttek a számítógép előtt. Futballrajongók révén egy „véres” Facebook vitába keveredtek, vajon melyik a jobb csapat, az FC Barcelona vagy a Bayern München? A vita és kommentháború odáig fajult, hogy a Barcelona drukker politológus fogadást ajánlott a Bayern Münchenért rajongó muzsikusnak, hogy döntsön a legközelebbi meccs. A fogadás tétje: amennyiben a spanyolok győzedelmeskednek, úgy Grubinger házi koncertet köteles adni Filzmaier családjának. Ellenben ha a Bayern München nyer, úgy a politológus, mint hobbi sport-kommentátor nyilvános felolvasást kell tartson legnépszerűbb könyveiből Grubinger valamelyik koncertjén, de úgy, hogy a politológiért nem rajongó közönség is élveztesnek tartsa. Az egyre dagadó vitát olvasta a neves televíziós, aki bejelentkezett a két hírességnél, mondván, ehhez – bármi legyen is a végkifejlet – egy moderátorra szükségük lesz. Az eredmény kissé vészjóslóan alakult a jelen koncert közönség számára, ugyanis az emlékezetes meccset 8:2 arányban nyerte meg a Bayern München. Filzmaier sportolói (futóbajnok volt és kosárlabdázott) múltjából idézett fel a politikusok működésével kínos párhuzamba hozható, ám rendkívül szórakoztató történeket. Egyet idéznék: egy élő tv-vita egyik politikusa pártjáról nyilatkozta, hogy „úgy hasítanak, mint Ayrton Senna a versenypályán”. Filzmaier, mint beszélgető partner, kénytelen volt megjegyezni, hogy ez elég szomorú véget jelezhet a pártjának hiszen Senna 360 km/órás sebességgel egy falnak ütközött, s a tragikus balesetben életét vesztette. Lám, hogy kell vigyázni a sporthasonlatokkal is! A spanyol futball válogatott kudarcáról is mesélt, akik megvédeni indultak világbajnoki címüket, de már az első meccsen kiestek. A spanyol média mégsem taposta sárba őket: „Köszönjük az elmúlt éveket” – szóltak a szalagcímek, megadva az esélyt a spanyol futballnak az újrakezdésre.
A közönség „vette a lapot”, a két színes személyiség poénjain jókat nevetett, eközben Grubinger kicsit kipihenhette magát, majd újult erővel bűvölte a százféle ütőhangszert. Muzsikus partnerei is igazi virtuózok voltak: Grubinger salzburgi professzor kollégája, Erwin Falk, aki a Bécsi Filharmonikusok vezető timpanistája, olyan afrikai dobszólót és varázséneket adott elő, hogy alig hittünk a fülünknek. Amikor egy szál dobbal(!) eljátszotta Beethoven Örömódáját, az már szinte a valószínűtlenség határát súrolta.
Egy üstökösként felívelő pályafutás
Martin Grubinger, a thalgaui ütőhangszer-tanár fia az anyatejjel szívta magába a muzsikát. 17 éves korában már a Salzburgi Mozarteumban tanult, ahol édesapja is oktatott. Alakított egy kis zenekart, ezzel karácsonykor járta a házakat, kipróbálta a különféle művek legideálisabb előadását. Majd következtek a versenyek, versenygyőzelmek. Azonban az, hogy ütős szólistaként fogja járni a világot, ez számára akkor elképzelhetetlen volt. A zene azonban szinte körbevette őt, mintha elkábította volna. Kidolgozta speciális ütőhangszeres technikáját, s gyakorolt a végtelenségig. Így a dobok, a xylofon
és a marimba utánozhatatlan nagy művészévé vált. Kortárs zeneszerzők sora (Eötvös Péter több neki ajánlott művén kívül többek között Friedrich Cerha, Tan Dun, Daniel Bjarnason, Fazil Say, Anders Koppel) írt neki szóló- és zenekarkíséretes darabokat. Afrikai templomok egyházi zenéjét tanulmányozta, de foglalkozott a gregorián énekek ütőhangszeres színezésével is. Ezt egy nagysikerű lemeze is tanúsítja (Drums ’N’ Chant). Egy interjúban az alábbiakat mondta: Amikor egy darabot kigyakorolok, utána már szinte kívülről szemlélem önmagam, a produkció majdhogynem magától megy. Minden darabot kívülről játszik, a kottaállvány rendkívül zavarja. Az emberiség legkreatívabb, legkíváncsibb tagjai az ütőhangszeresek, hiszen a használt hangszerek köre állandóan bővül: afgán dob, thaiföldi giong, szír darbuka, az amerikai vagy mexikói marimba, vagy éppen egy dél-tiroli hegyi ütőhangszer – nyilatkozta egyszer.
A változatok száma végtelen, ezt a búcsúkoncert is bizonyította, ahol a kiegészített, 22 tagú együttes több tucat hangszert szólaltatott meg az est folyamán. Egyszer egy maratoni előadáson a bécsi Musikvereinben négy és fél órán át játszott, máskor a Bécsi Rádiózenekarral együttműködve saját maga 200 ütőhangszert is megszólaltatott. A színpadon Jimi Hendrix extatikus, önpusztító gitárjátékához hasonlították őt, miközben a magánéletében egy kellemes, szerény, szórakoztató személyiség.
Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre előadók: Martin Grubinger, Várjon Dénes, Erwin Falk, Schiff András (Salzburg Nyári Fesztivál 2022) fotó: Marco Borelli
Nagy mozgásigényét ugyan a sportban is kiéli, azonban a színpadi jelenlét, a nagyfokú koncentráció több, mint egy sportteljesítmény. Ha arra gondolunk, hogy egy balettművész is 40 éves korában vonul vissza, talán érthetőbbé válik Grubinger döntése.
Jövő héten kedden „már csak” a Mozarteum professzora leszek, hát nem fantasztikus?”– mondta a koncert vége felé, majd elénekelte még az osztrák stadionok és koncertarénák ikonikus dalát „I’m from Austria” címmel, bevonva a hallgatóságot is. A programban szerepeltek Astor Piazzola, a Steps Ahead jazz fúvós együttes számai, Michel Camilo: Salza Musik-ja, és japán dobokra írt művek: a közönség egy igazi varázsló hatása alá került.
Vajon végérvényű a búcsú?
Barbara Bonney, neves szopránénekesnő tanítványainak szóló híres mondása volt: Vigyázz! Ha nagy sztár leszel, és hatalmas gázsikat kapsz, azonnal rakj félre az adókra és a jövődre, különben nagy bajba kerülsz – mint én! – tette hozzá….
A híres walesi bariton énekes Bryn Terfel 2010-ben kijelentette, hogy 45 éves korában visszavonul, s a jövőben csak családjának, s hobbijának, a farmerkedésnek élne. Maria João Pires, a világjáró, ünnepelt portugál zongoraművész hat éve jelentette be visszavonulását, bár ereje teljében volt, hosszú karrierjét nem kívánta folytatni. Nem hiszem, hogy a zenét azért írták, hogy mások előtt adjuk elő. A zene lelkünk része – nyilatkozta érezhető elszántsággal. Christopher Parkening, szintén különleges képességű amerikai gitárművész évtizedekkel ezelőtt vonult vissza egy időre, mert úgy érezte,
hogy idegileg tönkreteszi a megfeszített koncertezés, montanai tanyáján légyhorgászattal kezdett foglalkozni. Hogy mi a közös bennük? A régi mondás, miszerint Veszi a kalapját, s marad! Bizony, mind a három fantasztikus művész fogadalma ellenére tovább folytatta pályáját, s a nagy elhatározás a múltba veszett.
Vajon Martin Grubinger döntése végleges lesz-e?
Fedőkép: Martin Grubinger fotó: Simon Pauly
