Vendégünk: Bacsó Kristóf
Iván Csaba
Mottó: Az ókoriak az élet rejtélyes kiszámíthatatlanságát ábrázolták vele. Valójában minden zene labirintus. Egyikkel egy kisgyerek is könnyedén megbirkózik, a másik egy felnőtteknek is komoly kihívást jelent. A jazz ráadásul olyan labirintus, ami megalkotása közben is változik.
Hallgatva munkáidat – és ismerve például a Kék róka című filmhez komponált zenédet – vetődött fel bennem a gondolat, hogy néhány kompozíciód szinte koreográfia után kiált, vagy tökéletesen passzolna egy filmjelenethez. Ezért javasoltam, hogy beszélgessünk az alkalmazott zene gyakorlatáról – ahogy egy zenész-komponista látja. De ráhangolódásként indítsunk egy látszólag távolabbi témával: láttál olyan filmet, ami reálisan mutatta be a zenészek életét? Vagy ezek is olyanok, mint a krimi, szórakoztató, szellemes, csak a valódi rendőri nyomozáshoz nem sok köze van?
Ez egy nehéz kérdés, mivel nincs kizárva, hogy kihagytam olyan filmeket, amit még meg kellett volna néznem. De láttam többet is – a Bird, a Mo’ Better Blues, a Kansas City, a Round’ Midnight és a Whiplash, ahol elsősorban a zene érdekelt. A legtöbb olyan korszakban játszódik, amiben nem éltem, így nekem is csak áttételes forrásaim meg elképzeléseim, lehetnek erről az időszakról. A filmnek sűrítenie kell az eseményeket, hiszen az aligha lenne szórakoztató a közönségnek, ha valósághűen ábrázolna több órás próbákat, a telefonos egyeztetéseket, meg rengeteg utazást. A forgatókönyvírók a zenészek életének a siker vagy a válság miatt legizgalmasabb korszakait, és az egyéniségét leginkább tükröző a köztudatban megmaradt, anekdotákat veszik alapul. Ez szerintem rendben van. Talán a Wiplash az, amely olyan élethelyzetet mutat be, amit én is átéltem. De az ott elmesélt történet szerintem elrugaszkodott a valóságtól. A kérdés persze az, hogy kell-e valósághűnek lennie. Egy területen nem lehet vita: azt biztosan állíthatom, hogy a zenét mindegyik látott filmben nagyon igényesen megszerkesztették és profin szólt. Ha valaki a zenészek valódi életére kíváncsi, hitelesebb forrásnak tartom a jazzmuzsikosokról készült dokumentumfilmeket, azokat érdemes inkább megnéznie. Mindenkinek ajánlom a most Zero Gravity címmel megjelent Wayne Shorterről készült dokumentumfilmet. Lenyűgözött.
Az alkalmazott zene nyilván egész más szempontokat követ. Tekintettel kell lenni a színpadi dramaturgiára vagy a filmes forgatókönyv megszabta igényekre. Voltak példák, amiket láttál, és inspiráltak ötletességükkel?
Természetesen vannak példák, ha filmet nézek, igyekszem zeneszerző füllel is figyelni, és ötleteket meríteni. Egyébként az a legszerencsésebb együttállás, ha a zene annyira összeolvad a képpel, hogy egy egységes élménnyé alakul. Ilyenkor, ha tehetem, visszatekerem a filmet, és próbálom megérteni a zene titkát.
Milyen felkéréseket kaptál? Érkezett már megkeresés társművészetek világából, hogy koreográfiához vagy filmhez felhasználnának egy koncertre, lemezre komponált kompozíciódat? Mivel voltál elégedett, ami megvalósult?
Kaptam pár filmzeneszerzői felkérést, de más alkalmazott zenéket – színház, táncelőadás – nem írtam. Amikor saját projektjeimnek komponálok, az ebból a szempontból nagyobb kihívás: a semmiből kell létrehozni mindent, nekem kell kitalálnom a kereteket, a zenei történetet. Volt egyébként egy nagyon izgalmas és megtisztelő élményem: Amerikában a SOKA Egyetemen játszottuk a MAO-val a Variations On a Folksong című darabomat, amelyre az egyetemen tanító modern tánc szakos tanár és hallgatók készítettek egy kortárs tánckoreográfiát. Felemelő élmény volt, hogy valaki olyan füllel hallgatta a zenémet, hogy egy koreográfiát alkotott rá. Egy viszonylag friss élmény is eszembe jutott erről, megkeresett Vajda Gergely karmester és az UMZE kamarazenekar, hezitáltam, hogy meg tudom-e jól valósítani a felkérést, hiszen ez egy kortárs klasszikus együttes, és nem éreztem magamat felkészültnek a feladathoz. Aztán az ötletek jönni kezdtek, jobban elmélyültem az anyag tanulmányozásában, sőt még Horváth Balázs zeneszerző kollégámtól tanácsokat is kértem, s végül elégedett lettem az eredménnyel. Egyébként nem szívesen mondok nemet felkérésekre, hiszen minden munkából sokat tanulhatok, ami roppant inspiráló.
A MAO elég széles spektrumot képvisel, én is ott hallottam olyan a kompozícióidat, amiről a színpadi előadás eszembe jutott. Főleg, mert a nekik komponált zenéknél, ha jól látom, a muzsikustársak játékstílusára is tekintettel tudsz lenni.
A MAO-val számos olyan projekten vagyunk túl, ahol Bartók, Kodály, Liszt vagy Ligeti zenéjét dolgoztuk fel, időnként egész pontos instrukciók alapján kellett új darabokat komponálni. Ezeket a feladatokat azért szeretem, mert viszonylag nagy a szabadságom a megadott kereteken belül. Konkrét felkérésre komponálni talán egy picit könnyebb feladat, mivel általában megadnak sarokpontokat, amelyek alapján könnyebb elindulni. Jól látod, mivel jól ismerem a MAO zenészeit, így valóban az ő egyéni kvalitásaikat is bele tudom kalkulálni a darabokba. Legfrissebb munkánk épp kapcsolódik is a témánkhoz. A MAO felkérésére a 20. század eleji filmhíradókhoz kellett zenét komponálnunk. Izgalmas feladat, sok idő nem volt rá, így néhány esetben régebbi zenéim ötleteit használtam fel.
A Kék róka megszületésének hogy szól a története a te nézőpontodból? Ilyenkor
változatok készülnek, amit a rendezővel meg kell vitatni?
Pacskovszky József rendező kért fel, akivel már dolgoztam együtt, így kialakult egy közös munkamódszer. Első körben elolvasom a forgatókönyvet, majd a rendező elmondja az elképzeléseit, sokszor zenéket is küld, hogy milyen hangzásban, stílusban gondolkodjak. nSzoktam ezek alapján előre vázlatokat komponálni, sőt konkrétan ebben a filmben két dalt is előbb meg kellett írni, mivel a szereplők ezeket énekelték egy-egy jelenetben. A tényleges munka a film vágása után indult, és nyilván a rendező útmutatásai alapján valósul meg, hiszen ő mondja ki a döntő szót, hogy hol milyen zene legyen, hiszen az övé a felelősség. Akad jelenet, amikor rögtön passzol a zene, és van olyan is, amihez jó pár verzió készül még. Szeretek ott lenni a felvételeknél, praktikusan én vagyok a zenei producer, mivel a hangszereléseket is én készítem, és fontos számomra, hogy hogyan szólal meg a zene.
Az alkalmazott zene akkor jó, ha nem vesszük észre – nem akar főszereplő lenni – de hiányérzetünk van, ha nem úgy szólal meg. A műhelymunkákba beavatnád az olvasókat? A zenészek kiválogatásában, a hangszerelésben szabad kezet kapsz? Behatárolja a lehetőségeket az anyagi mozgástér?
Adott egy rendezői elképzelés. Számos esetben úgynevezett temp music van a jelenet alatt: egy már meglévő kompozíció, amivel a rendező megad egy karaktert, hogy milyen zenét képzel oda. A hangszerelést elsősorban én döntöm el, de alapvetően abból indulok ki, hogy mi az a formáció, ami passzol a rendező elképzeléseihez és az adott költségvetés is megenged: így sokszor a kivitelezést is előre el kell képzelni. Van jelenet, ahol a muzsikának kockára pontosan passzolnia kell. Máskor a zene egy hangulatot közvetít, ilyenkor nem kell annyira precíznek lennie, a hossza lekeveréssel megoldható. Nagy segítség, hogy számítógéppel viszonylag élvezhető minőségben lemodellezem a zenéket, így a rendező könnyebben tudja meghozni a végső döntést.
Az irodalmi mű történetének idején népszerű kortárs zenéket is tanulmányoztad vagy felhasználtad a komponáláskor?
A Kék Róka esetében az könnyebbség volt, hogy Józsefnek az volt az elképzelése, hogy a 30-as évek jazz hangzása legyen a filmben, ráadásul az egyik főszereplő egy jazz-klub tulajdonosa, így ez kézenfekvő volt. Mivel alapvetően jazz muzsikus vagyok, ez igazán testhez álló feladat volt.
Van olyan irodalmi alkotás, amihez szívesen írnál zenét?
Konrád György Látogató című könyve ihlette a Visitor c. darabomat, mely jó pár éve a MAO repertoárján van, de terveim között szerepel, hogy más kortárs magyar írók műveire komponáljak reflexiókat. Az év végére készítünk egy programot Weöres Sándor versek adaptációiból, erre már fejben készülök. Jelenleg Herczeg Ferenc Fehér Páva című regényéből adaptált TV-film zenéjén dolgozom – Majdnem menyasszony lesz majd a címe – és Pacskovszky József rendezi.
Javasolt oldal: https://www.kristofbacsomusic.com/
