Kerekerdő és Kerekutca című meselemezei után megjelent Paár Julcsi legújabb, Rókatánc című kiadványa. Az énekesnőt népzenei, jazz, és fúziós formációkból is ismerheti a nagyközönség (pl. Dalinda, Uljana Quartet, Bazseva, Tárkány Művek,), ám az utóbbi években a Hangoló Zeneterápia név alatt futó gyerekfoglalkozásaira és produkcióira is igen nagy hangsúly került.
Pásku Veronika
„Rókákról szól a fáma Dél-Amerikától Japánig, az ókori görög történetmesélő Ezópus fabuláitól a magyar népmesekincsen át, a modern irodalom álló-csillagáig Antoine de Saint-Exupéry-ig. Fontos és kollektív tartalmak kapcsolódnak hozzájuk; az értelem, az individuum, az emberekkel való közvetlen kapcsolódás képessége emeli a rókákat egyfajta átmeneti térbe, ami az én mesém kezdő felütését is adta!” (forrás: Hangoló Zeneterápia)
A Rókatánc története a Molnár és a Molnárné varázslatos útjára vezet el minket, akikkel teljesen felfordult a világ, miután a rókaszemű legény és leány körbetáncolta őket. Útjukat számos próbatétel övezi, de a végén a mesékre jellemző módon elnyerik jutalmukat: mégpedig, hogy visszatalálnak egymáshoz. A történet – melyet az énekesnő hívott életre – amilyen egyszerű, annyira magával ragadó. A viszonylag kevés narratíva mellett a hallgató képzeletére bízza a cselekmény kitöltését, melyben a zene és a jól megválogatott szövegek vannak segítségünkre.
Az úgynevezett rókatánc-motívum zongorista évei alatt varázsolta el az énekesnőt. Az elnevezés – rókatánc – Weiner Leó azonos című darabjának nyomán vált ismertté. Weiner egyébként a kanásztánc ritmusú dallamot egy Lajtha László-féle gyűjtésben fedezte fel a Néprajzi Múzeumban, 1930-ban, de a melódia az egész magyar nyelvterületen megtalálható népzenénkben, a legkülönfélébb műfajokban. A rókatánc-motívum nem csak tematikailag foglalja keretbe az lemezt, hanem zeneileg is végigkíséri az anyagot, mivel számos, szintén duda-kanász mulattató stílusú dallam hallható rajta, amely nyilvánvalóan nem a véletlen műve. A népzenei forrásokból táplálkozó zenei anyagot Julcsi a tőle megszokott formaérzékkel és kreativitással kezelte, de a cselekményhez illeszkedően sokféle műfajt érintenek a számok. Így, hőseink városba érkezésekor például magyar nóták és kávéházi muzsika is felcsendül.
A Rókatánc hangszerelése az előző lemezekhez képest változott: Paár Julcsi mellett Szakál Tamás hegedül és énekel, Kováts Gergő tenor- és szoprán szaxofonon és basszusklarinéton játszik, Szabó Dániel cimbalmozik, Könczei Bálint brácsázik és Bognár András bőgőn kíséri az énekesnőt. A lemez különleges borítóját Paár Julcsival közösen Szert-Szabó Dorottya tervezte és valósította meg. A borító maga is egy társasjáték, ahol hőseinket végigvezethetjük az előttük álló kanyargós úton, hogy végül megtalálják egymást.
A lemez vonatkozásában elkerülhetetlen a Rókatánc színpadi előadás megemlítése, ami kreatív díszletével és megoldásaival, mutatós koreográfiáival, a zenészek és táncosok színészeket meghazudtoló előadásával és nem utolsó sorban – a manapság rendkívül ritka – stúdió minőségben elhangzó zenéjével kuriózum a hasonló formátumok között. A műsor a hat zenész mellett két táncossal kiegészülve került színpadra. Az alapvetően is egyedülálló zenei minőség mellett kiemelendő Szakál Tamás teljesítménye, aki egyszerre több szerepben is helytáll: az énekesnő mellett rókaszemű legényként végighegedüli és énekli az előadást, mindezt igen kimagasló szinten.
Paár Julcsi az utóbbi években számos területen letette a névjegyét. Sokoldalú énekesnőként, zeneterapeutaként, kiforrott produkciókkal áll a nagyközönség elé. Rendszeres gyerekfoglalkozásai mellett zeneileg is igen termékeny és ennek a szakmai komplexitásnak a legújabb produktuma a Rókatánc, mely meselemez – de nem csak gyereklemez. Zenei humorával, sodró történetével és minőségi megformálásával kikapcsolódás lehet az egész család számára.
FA-535-2
