Inner Voice – Karosi Júlia (2024)
Iván Csaba
Mussorgsky jutott eszembe, mikor először végighallgattam Karosi Júlia új albumát. Nem azért, mert szerepel az orosz komponista neve az egyik dal szerzőjeként a lemezen (csak én még máshogy tanultam leírni), inkább azért, mert tetszett a vokalista invitálása, hogy bátran hagyjuk el a zenei komfortzónánkat, és tartsunk vele egy kiállításra, ahol a hangképeket majd ő prezentálja. Rendhagyó blindfold-teszt résztvevőjeként kiindulhatnánk a triójáték tradicionális hangszerösszeállításaiból, amihez már komplett repertoárokat írtak az idők folyamán, de ez itt nem fog segíteni. Még leginkább a klasszikus kamarazene énekes zongorakísérettel felállásra emlékeztet, mert Kristjan Randalu specialitása pont a rögtönzött klasszikus variációk megteremtése, csak Ingrid Jensen trombitás három dalban beszáll második „vokalistaként”. Fogást kereshetünk a szerzők alapján, de mikor a hallgató a Karosi- kompozíciók mellett eljut Bartókhoz, Mussorgskyhoz, Kurt Weill-hez, Kenny Wheelerhez és Villa-Loboshoz egy magyar népdaltól elindulva, akkor már sejti, hogy megint rossz úton indulna el.
Inkább tekintsük szelíd provokációnak, hogy a hallgató kockafejű sznobok módjára (lásd a geek a Greenwich-i szlengben) ne bonyolódjon bele túlzottan az intellektuális zenei analízisbe? Jobban járunk, ha hagyjuk, hogy hasson ránk a muzsika. Már a cím, az Inner Voice kétértelmű (Lovász Irénnek ezen a címen egyébként már megjelent egy CD-je 2007- ben), hiszen ezek a Karosi Júlia által szeretett dalok a hallgatót is inspirálhatják a virtuális kiállítás hangképei közt sétálva a saját belső hangjai felfedezésére. A kulcsot hagyjuk a Kékszakállú hercegnél, inkább lássuk a lemezanyagot! Aki egy másik kontinensen hallgatja meg egy megosztón, nem kell tudnia, hogy az előadó édesanyja híres operaénekes, azt azonnal hallja, hogy a neki komponált daloknál a szerzőnek nem kell egy oktávnyi terjedelmen belül mozognia, mikor dolgozik, és a válogatásnál sem az a szempont, hogy mire futja az adottság. Mert sok mindenre. Ez úgy szerzői lemez, hogy a saját dalok mellett világos koncepciót követ a válogatás. Igazi mai zene, az alapokat vokál-zongora felállásban vették fel, majd elküldték New York-ba, ahol a kanadai Ingrid Jensen trombitás a házi stúdiójából feljátszotta három számhoz a maga szólamát, amit aztán elküldött Közép- Európába. Karosi Júliát hallottuk már spanyol dalokat énekelni, Juhász Gáborral a szférák zenéit előadni, máskor Broadway slágereket interpretálni, a jazzrepertoárja pedig meglehetősen unikális. 53 perc és 42 másodperc után már azt is tudjuk, hogy Ingrid Jensen és főleg az észt zongorista Kristjan Randalu sokoldalú muzsikusok, otthonosan mozognak a klasszikus dalköltészet és a jazz frazeológiájában, kicsit a népzenében is.
Mit nem szabad kihagyni? A Mussorgsky-dalt például, mert az „Une larme” (A Tear) az utolsók közt született, mikor a szerző személyisége már szétcsúszóban volt. Drámai epilógusa az élet olyan periódusának, amit az ereszkedő dallam, és az egy frázison belüli dúr és moll váltások érzékeltetnek, amikor a belső hang lassan elhallgat, a könnyek és a csend időszaka következik. Karosi Júliát mégis a Mother and daughter szövegvariáns megírására ihlette. Elvégre jókat hallgatni mindenki csak a számára kedves emberek társaságában tud. A saját kompozíciók közül az egyik ajánlatom a „Soul Place”, a kamaradarab (ahol Ingrid Jensen remek bebopos érzékét mutatja meg), a másik pedig a címadó „Inner Voice”, a hangképes kiállítás szép, meditatív darabja, aminek klipjét egy kolostor udvarán lehetne stílszerűen leforgatni, jó érzéke van a filmzene komponáláshoz. Kenny Wheeler – Karosi és Jensen közös kedvence – mára sztenderddé vált dala, a „Sea Lady” az ég felé kapaszkodó szecessziós dallamindáival leginkább egy bel canto imára emlékeztet, amit jó hallani a mai hangoskodó, fontoskodó, reggeltől estig bölcsességpetárdákat pufogtató világban. A hangképek régi kiállítások emlékét idézik, mikor még nem vonultak fel a szelfiző seregek, és mindenkinek volt ideje tűnődve csendes léptekkel körbesétálni.
Inner voice – Karosi Júlia, Kristjan Randalu, Ingrid Jensen
2024. április 5.
