Streichtrios aus Böhmen – ezzel a címmel kínál hallgatnivalót a Deutsches Streichtrio legújabb felvétele. Négy kompozíciót, amelyek közül kettőnek ez a világpremier-felvétele. A műsorösszeállításnak köszönhetően változatosan barangolhatunk az időben, s ki-ki megannyi személyes észrevételt tehet stílusokról, műfajokról – s nem utolsó sorban az apparátus lehetőségeit illetően.
Fittler Katalin
A kísérőfüzet számos adattal szolgál a műveket és az előadókat illetően egyaránt – ugyanakkor aligha elégíti ki az érdeklődő kíváncsiságát. Megtudjuk, hogy 1972-ben a stuttgarti Rádiózenekar három tagjából alakult a Deutsches Streichtrio – ám azt is, hogy – az azonos elnevezéssel több évtizeden keresztül működő kamaraegyüttesekhez hasonlóan – időközben rendre történtek tagcserék. A trió jelenlegi összeállítása 2016-ban alakult ki, ekkor került az együttesbe Ingolf Turban (hegedű). Partnereihez (Jürgen Weber – brácsa, Reiner Ginzel – gordonka) hasonlóan ő is müncheni professzor (Hochschule für Musik und Theater), két partnere zeneműkiadókkal is kapcsolatban áll. Mindhárman rendelkeznek szólista és zenekari gyakorlattal is.
Előadásukban Johann Baptist Vanhal, Vaclav Pichl, Bohuslav Martinů és Roland Leistner-Mayer egy-egy műve hallható, Vanhalé Divertimento, a másik három címe az apparátusról tájékoztatóan Streichtrio. Sorrendben felváltva hallunk kora-klasszikus és 20. (illetve 21.) századi művet. A kompozíciók konkrét keletkezési idejéről nem kapunk információt – a kortárs szerzőnél a magas opusz-szám (158) viszonylag késői műre utalhat. A kialakult sorrendben csökkenő tételszámmal következnek a darabok: Vanhalé öt, Leistner-Mayeré négy, Pichlé három, Martinůé kéttételes. Ezúttal érdemes külön is megemlíteni: jólesően arányos a tételek közötti rövidebb és a kompozíciókat elválasztó hosszabb szünetek időtartama. A műsor 2. és 3. száma világelső felvétel.
Nagy gyakorlattal rendelkeznek a játékosok a hangfelvétel-készítésben is, így számukra a repertoárbővítés szempontja is közrejátszhatott a programválasztáskor. A címben szereplő Csehország érdemben elsősorban a négy zeneszerző szülőföldjét jelenti, hiszen pályafutásuk során valamennyien többé-kevésbé eltávolodtak szűkebb pátriájuktól. Vanhal és Pichl stílusának alakulásában kétségkívül jelentős szerepet játszott a bécsi zenei élet, a cseh népzene hatása pedig kizárólag Martinů művében fedezhető fel.
Több szempontból is tanulságos a vonóstrió-felvétel végighallgatása. A három vonóshangszer egymáshoz való viszonyulását illetően, a „szereposztás” lehetőségeit felmérve nyilvánvaló válik a négy vonóshangszerben rejlő többlet-lehetőség, amely műfaj-értékű megkülönböztetéshez juttatta a vonósnégyest. A négy mű ugyanakkor mintegy „feltérképezi” a három vonós kifejezési lehetőségeit – ilyen meggondolásból inspiráló lehet, akár vonósnégyes előtanulmányként.
Melodikus, harmonikus, ritmikus meghatározottságú faktúrák változnak a lehetőségek keretei között – feltűnő, hogy a szerzők viszonylag ritkán élnek a szólamszám-változtatás (egyébként erőteljes kontrasztokra alkalmat kínáló) lehetőségeivel, és valljuk meg, a dinamikai grafikon igencsak szűk kereteket mutat a történeti daraboknál. Martinů darabja kétségkívül hatásos finálé – ekkor sajnáljuk igazán, hogy a hallgatnivaló végére érünk. Leistner-Mayer triója afféle stílus-felismerő gyakorlatra kínál alkalmat, találgatva, milyen irányzatok, mely szerzők művei szerepelhetnek előkelő helyen a szerző inspirációs forrásai között.
Streichtrios aus Böhmen. Vanhal, Leistner-Mayer, Pichl és Martinu művei. TYXart, katalógusszám: TXA22168
