A Pénzügyőr Zenekar muzsikája több, mint 80 éve szövi át a közösség életét, és ma is hűen viszi tovább a múlt örökségét. A szakmai kiválóság és a megújult vezetés friss energiája pedig új dimenziót ad az időtálló repertoárnak, ennek köszönhetően a népszerűségük töretlen.
Dvorszky Anikó
A kiegyezést követően 1867. március 10-én, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter rendelkezett a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrejöttéről, amely osztrák császári mintára, de már önállóan, magyar parancsolati nyelven működött. Feladatai közé tartozott a vámhatárok védelme, pénzügyi visszaélések megakadályozása és a pénzügyi hivatalnokok munkájának támogatása. A századfordulón a kultúrát kedvelő pénzügyőr vigyázókból, szemlészekből és biztosokból dalárdák, színjátszó csoportok és hangszer-együttesek alakultak. 1905-től a pénzügyőr altisztekből összeállított műkedvelő zenekar társas estélyek gyakori résztvevőjévé vált. Ezen felbuzdulva több zenei együttes is működött egymás mellett a testületen belül, majd 1925-ben létrejött a Budapesti Magyar Királyi Pénzügyőrök Társasköri Zenekara.
1942-ben, a Pénzügyőrség megalakításának 75 éves évfordulóján a Pénzügyminisztérium elrendelte egy „Országos Pénzügyőrségi Fúvószenekar” felállítását, és biztosította a hangszerek és felszerelési tárgyak beszerzésének költségét. Ennek előzménye, hogy Reményi-Schneller Lajos magyar pénzügyminisztert Német- és Olaszországban pénzügyőr muzsikus díszszázadok fogadták. Ekkor határozták el, hogy a magyar pénzügyőrségnek is legyen saját zenekara a jubileumi ünnepségek méltó megünneplésére, és annak nyilvános szereplései irányítsák a figyelmet a testületre. Tagfelvételt hirdettek, leginkább levente és cserkész fúvós muzsikusok számára. A korszak ismert katonakarmestere, id. vitéz Kiss Imre lett az első karmester. Műsoraikban indulók, polkák, keringők, egyvelegek és nyitányok szerepeltek. Ez az együttes 1944. október végéig sikeresen működött. A II. világháború alatt a zenészek szétszóródtak, hangszereik hadizsákmánnyá váltak, a kottatárt kifosztották.
A háború után napirendre került a zenekar újjászervezése. 1948-ban Józsa Sándor karmester irányításával, régi és új tagokból szerveződött meg és kezdte el működését az „Országos Pénzügyőr Fúvós Hangversenyzenekar”. Az együttes egyenruha viselésével és színvonalas hangversenyeivel az egész országban népszerűsítette a testületet. 1949-től megkezdődtek a rendszeres rádiószereplések, eleinte élő adások, később felvételek formájában, amelyeket külföldi adók is sugároztak.
Az 1950-es években a zenekar úgynevezett zeneszakasszá alakult át, a művészeti munkát is áthatotta a politika. Állami, párt- és testületi rendezvényeken, komolyzenei koncerteken és bálokon szórakoztatták évről évre a közönséget. A zenekart tovább népszerűsítette az ebben az időszakban indult országjárása. 1955-től pénzügyőri szakszolgálatot is kellett teljesíteniük a zenészeknek. Az irodai munkák mellett négy hónapon keresztül az őszi borkészletfelvételben is segédkeztek, kizárólag a fellépésekre jöttek össze, aminek a zenei színvonal csökkenése lett a következménye.
Fordulópontot az 1960-as évek hoztak, amikor Budapesten rendszeressé váltak a hétvégi szabadtéri koncertek, promenád- és térzenék a Halászbástyán, a Múzeumkertben, a Vajdahunyad várában, a Vigadó téren, továbbá a Budavári Palotában. A hangversenyeken a hagyományos fúvószenekari darabok mellett igényes szimfonikus átiratok, opera- és operettrészletek szólaltak meg. Elnevezésük 1970-ben Vám- és Pénzügyőrség Zenekara névre módosult, a korszak karmesterei Csonka János és Farkas Antal voltak. A zenekari munkát 1976-től segítette a hivatali munka alóli felmentés, az igényesebb szakmai felvételi eljárás, a felsőfokú zeneművészeti végzettség megkövetelése és a rendszeresebb próbák. Idővel változtak az igények és az ízlés, az 1980-as évek elejétől Galambos János karmester vezetése alatt musicalek és könnyűzenei slágerek kerültek műsorra.
1990-től Vaszlik Kálmán vezető karmester és Kapi-Horváth Ferenc karmester koncepciója mentén többműfajúvá vált az együttes, ezáltal jobban meg lehetett felelni a rendszerváltozás után megjelenő új felkérők – önkormányzatok, rendezvényszervezők – igényeinek. Sorozatos külföldi meghívásoknak eleget téve, a zenekar gyakran lépett fel nemzetközi katona- és fúvószenei találkozókon, fesztiválokon. Bővülhetett a zenekar létszáma, így lehetővé vált nagyobb apparátusra írt darabok, átiratok eljátszása, új és kortárs művek bemutatása.1992-ben nagyszabású koncertekkel ünnepelték fennállásuk 50. évfordulóját a Magyar Honvédség Központi Művelődési Házában. Az eseményen vendégként közreműködött az osztrák Zollwachmusik-Wien együttes, Johann Holzmayer karmester vezényletével. A Vám- és Pénzügyőrség Zenekarát két zeneszám erejéig a világ egyik legkiválóbb fúvószene-szakértője, Dr. Ronald Johnson professzor, a Northern Iowa Egyetem főzeneigazgatója vezényelte; a Zeneakadémián tartott ünnepi hangversenyükön pedig osztrák és német vendégkarmesterek is felléptek. A Pénzügyőr Zenekar 1998 májusában a Magyar Rádió 6-os stúdiójában adott nagyszabású koncertet a közép-floridai egyetem (Pacific University Oregon) zenei fakultásának professzora, Dr. Richard Grenwood vezényletével, aki amerikai és magyar szerzők műveit tűzte műsorra.
A Vám- és Pénzügyőrség (VP) és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2011-ben történt integrációja után az együttes – a hagyományokat követve – továbbra is a Pénzügyőr Zenekar nevet használja, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetének osztályaként működik. A zenekar elkötelezetten és magas művészi színvonalon képviseli a kortárs zene ügyét is. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2013-ban és 2014-ben Mai magyar Fúvószene címen koncertsorozatot adtak a Duna Palotában. A szerzők közül Decsényi János és Dubrovay László személyesen is megjelentek, Szentpáli Roland saját Tubaversenyét adta elő és Kapi-Horváth Ferenc maga vezényelte a Concertino basszusklarinétra és fúvószenekarra című szerzeményét. A több kisebb kamarazenekari formáció mellett a zenekar tagjaiból megalakult Pénzügyőr Big Band tovább színesítette a zenei palettát. 75. jubileumi évfordulójukat 2017-ben különleges koncerttel ünnepelték meg a Művészetek Palotájában. A Kossuth-díjas, részben népzenei elemeket is felhasználó, a világzene nemzetközi színterén is magasan jegyzett Csík Zenekarral adtak hatalmas közönségsikert arató műsort. Ez is bizonyította, hogy a Pénzügyőr Zenekar nem csupán zenei kíséretet képes nyújtani a különböző műfajú és stílusú előadóknak, hanem közös munkájukból egy magasabb szintű, összművészeti élmény születhet.
A zenekari munka megújításának és hatékonyabbá tételének érdekében, 2023-ban szétválasztásra került a művészeti és az operatív vezetői tevékenység. Előbbit Kapi-Horváth Ferenc vezető karmesterként, utóbbit Wágner Gábor, a trombitaszólam oszlopos tagja osztályvezetőként látja el. A koncertzenekar mellett újabb zenei formációk alakultak, a magyar és balkáni népzenét fúvószenei feldolgozásban játszó népzenei szekció rendkívül népszerű a közönség körében. A 70-80-as években közkedvelt térzenei műsorok napjainkban ismét gyakorivá váltak, ennek a zenei műfajnak a professzionális és bravúros előadásai a Kossuth téren és a Nemzeti Múzeum kertjében mindig nagy tetszést aratnak a magyar és külföldi hallgatóság előtt.
A Pénzügyőr Zenekar ismertsége folyamatosan növekszik, jelentősen bővül a fellépések száma. Magas színvonalon szólaltatják meg a fúvószene klasszikus és kortárs darabjait, gazdag repertoárral, szakmai elhivatottsággal, a műfaj hagyományaihoz hűen. Előadásaikat a zenei igényesség, a technikai felkészültség és a művészi hitelesség jellemzi. Muzsikájuk, egységes arculatuk, díszes egyenruhájuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal népszerűsítéséhez is nagyban hozzájárul.
