A Hungaroton kiadványa az Hommage à Bruno Walter alcímet viseli. A népszerű zongoraművész-házaspár, Simon Izabella és Várjon Dénes négykezes interpretációjában hallgathatjuk meg Mahler I. szimfóniáját.
Zay Balázs
Bruno Walter rendkívül fontos szerepet tölt be a zenetörténetben. Ennek legfőbb alapja kivételes intelligenciája, kulturáltsága és zenei tehetsége. Működése korszakokat köt össze. A berlini Stern Konzervatóriumban tanult, fiatalon beszélgetett Cosima Wagnerrel, ugyanakkor a sztereó hangrögzítés elterjedését követően is készített lemezfelvételeket. Azaz élete és működése összeköti a még virágzó romantikát és a modernkor egészen előrehaladott időszakát. Önéletrajza, zenei gondolatait tartalmazó könyve és Mahlerről szóló munkája alapkönyv mind tágabb dimenziók, mind konkrétumok terén. Walter amúgy sem csekély jelentőségéhez hozzájárul szoros barátsága Gustav Mahlerrel. Ígéretes fiatal volt, amikor a zeneszerző közeli barátja lehetett, sokszor és hosszasan beszélgettek, s az ő vezényletével szólalt meg első ízben a Dal a Földről és a IX. Szimfónia.
Mahler I. szimfóniája szorosan kötődik Magyarországhoz. Mahler akkor írta, amikor fiatalon itt volt operaigazgató, s itt hangzott el elsőként, igaz, még nem végleges formájában. Szimfóniák vonósnégyesre vagy zongorára (akár négy kézre, akár két zongorára) való átírása egykor gyakori volt, szükségképpen is, hiszen nem volt hangrögzítés, ugyanakkor a házimuzsikálás úri és polgári körökben bevett gyakorlatnak számított. Ez a szokás egyre sporadikusabban maradt csak meg, míg szinte teljesen ki nem kopott. A Hungaroton új felvételén Mahler I. szimfóniájának Bruno Walter készítette négykezes átirata hallható Várjon Dénes és Simon Izabella előadásában. Mahler első teljesen saját hangú műve az I. Szimfónia – bár a magam részéről sokra tartom a Panaszos dalt is. Az I. Szimfónia az operaházi bemutatón meg nem értésre lelt, ezt jól mutatja a korabeli karikatúra „A Malér-szyfónia” felirattal. A darabban teljes pompájában jelenik meg az, amit a kottából kivéve tágabban is vonatkoztathatunk Mahler művészetére: Wie ein Naturlaut. Azaz: Akárcsak a természet hangja.
Vajon képes-e a zongora annyiféle hangozást, annyiféle színt megjeleni, mint a zenekar. Ajánlatos óvatosnak lenni azzal a válasszal, hogy nem. Nyilvánvaló, hogy bizonyos szempontból a Mahler idejére kialakult nagyzenekar, illetve az orgona lehetőségek gazdagabb tárházát kínálja. Bizonyos szempontból. Ám ne feledjük a teremtés varázsát. Kétféleképpen értve itt a teremtést. Mindkettő transzcendens, de más értelemben. Az első a klasszikus értelemben vett. A második a művészi előrelépés értelmében vett teremtés. A kettőt ami összeköti: a fantázia. A zongora ugyanis kellő kezekben nem jelenít meg kevesebb hangzást, kevesebb színt, mint a zenekar vagy az orgona.
Vegyünk egy példát az ellenkező irányból! Legyen az egy kiállítás képei Muszorgszkijtól. Zongorára írott mű, mely később Ravel hangszerelésében vált szélesebb körben ismertté. Ha az ember az eredeti legjobb tolmácsolásaira gondol, kiemelten Szvjatoszláv Richter, Lazar Berman, Ivo Pogorelich előadásaira, bizony nem mondható, hogy ezek bármilyen szempontból is egysíkúbbak volnának. Furcsa, de a bővítés ugyan lehet hozzáadás, lehet gazdagítás, de jobbára csak a fantáziában lehetőségként mindenképpen meglévő megjelenítése. Jó erre két másik példa. Felix Weingartner készített egy hangszerelést Beethoven Hammerklavier-szonátájáról, Weiner Leó pedig Liszt h-moll szonátájáról. Kétóriási mű. Lehet egész jó, akár igen érdekes nagyzenekari változatokat létrehozni, de az eredetik határtalan világának csak egy részét, csak valamely oldalát lehet átfogni vele. Mahler művészetének és I. szimfóniájának integráns része a természet hangja. Ez azonban nem a mahleri hangszereléssel jött létre, hanem – transzcendens eredetének kérdésétől e ponton eltekintve – Mahler fantáziájában. S ez megjeleníthető akár zongorán is.
Várjon Dénes és Simon Izabella előadása egészen kivételes. természetesen nem meglepetés, hogy nagyon felkészültek és felettébb precízek. Az azonban, hogy e hatalmas nagyzenekari műnek milyen ékes és színekben gazdag előadását sikerült létrehozniuk, bizony meglepetés. Ez egészen egy kitűnő lemez. Nemcsak érdekes ritkaság, jóval több annál. A lemez egyúttal cáfolata is annak, hogy eljárt volna az idő az ilyen zongorás letétek felett. mert éppen az említett fantázia-komponens miatt nem járt el. Nyilván nem arra gondolok, hogy az ilyen átiratokat gyakran kéne előadni, néha azonban igen, főleg ilyen színvonalon. Van, amit sosem tudhat meg az ember. Ha a Ravel-hangszerelést ismerve hallja valaki először az Egy kiállítás képeit eredeti verziójában, sosem tudhatja meg, miként érzékelné, ha nem ismerné a francia hangszerelést. Ugyanez a helyzet Mahler I. szimfóniájával is. Aki ismeri az eredetit, nyilván belehallja a hangszerelést a zongorahangba.
Saját szimfóniái és a zongora összekapcsolása Mahler számára egyáltalán nem volt idegen. An cég számára több felvételt is készített, a Ging heut’ morgen über’s Feld és az Ich ging mit Lust über einen grünen Wald mellett feljátszotta a IV. szimfónia IV. tételét (Wir genießen die himmlischen Freuden) és az V. szimfónia I. tételét. Ezek kiváló minőségben – mai zongorán lejátszva, korunk technikai lehetőségeit kihasználva jelentek meg nemrégiben a kivételesen igényes német Tacet lemezkiadó Welte-Mignon sorozatában, mely felettébb érdekes adalékokkal szolgál az interpretáció-történet szempontjából. Ezek a saját felvételek is azt mutatják, Mahler fejében a végül meghangszerelt zenének meg tudott felelni annak látszólag egyszerűbb zongorás letétje. Nem mellesleg mind Mahler tekercsfelvételei, mind a Várjon-Simon házaspár új lemeze azt mutatja, hogy ezek az elsőre leegyszerűsítésnek tűnő – és bizonyos szempontból valóban leegyszerűsítő – megjelenítés kitűnően emeli ki a struktúrát, mutatja meg a gazdagabb felvitelben lévő sokszínűség szubsztanciáját. Azaz megfelelő előadás esetén a zongorás letét nem korlátoz, hanem szabad teret enged a fantáziának.
(Mahler: I. szimfónia, négykezes változat. Simon Izabella és Várjon Dénes – zongora, katalógusszám: Hungaroton 32863)
