A jazz és a singer-songwriter (énekes-dalszerző) világ határán egyensúlyozva Hajdu Klára új dimenzióba lépett. A Nostalgia lemezbemutató koncert nem csupán zenei élmény volt, hanem bensőséges utazás múlt és jelen között. Főszerkesztőnk írása eredetileg a Népszava (nyomtatott napilap) szeptember 29-i számában jelent meg.
Retkes Attila
Hajdu Klára pályafutása során mindig is kiemelkedett technikai tudásával és hangjának kifejezőerejével, de ezen az estén világossá vált, hogy énekes-dalszerzőként egyre magabiztosabban találja meg a maga útját. A Nostalgia dalai – saját szerzemények és személyes emlékekből táplálkozó inspirációk – nemcsak zeneileg, hanem érzelmileg is gazdag belső utazást kínáltak. Az Opus Jazz Club terében a közönség részese lehetett ennek az intim, mégis dinamikus történetmesélésnek, amely egyszerre tiszteli a hagyományt és nyitott az új, személyes kifejezésmódok felé. A kvartett (Hajdu Klára – ének, Cseke Gábor – zongora, Soós Márton – bőgő, Richter Ambrus – dob) és a vendégként fellépő Szakonyi Milán (gitár-ének) koherens zenei világot teremtett, amelynek minden egyes mozzanata, frázisa szerves egységbe rendeződött.
Cseke Gábor zongorajátéka lírai finomsággal, érzékeny billentéssel és gazdag harmóniákkal szőtte át a dallamokat, miközben Soós Márton és Richter Ambrus ritmus-szekciója szilárd, mégis elevenen lüktető alapot biztosított. Az énekesnő férjének és alkotótársának, Szakonyi Milánnak a vendégszereplése új színt hozott az estbe. Érzékelhettük (el is mondták a színpadról), hogy mennyire inspirálják egymást a dalok megalkotásában; bátorítva társukat arra is, hogy a megszületett darabok ne sokáig maradjanak az asztalfiókban. Az Over You, az Insanity és a Believe Klára saját szerzeményei, bár Milán is mindegyikben közreműködött. A Chess Piece és a Timeless viszont Milán alkotásai, Klára kiváló angol szövegeivel.
A saját kompozíciók mellett izgalmasak voltak a koncerten felbukkanó zenei inspirációk. A 82 éves Joni Mitchell a folk és jazz határán alkotott, érzelmekkel és intellektussal átitatott dalai sok szempontból iránytűként szolgáltak – ezen az estén az 1969-ben megjelent Clouds című albumáról szólt a Both Sides Now. A jeles afro-amerikai énekesnő, Abbey Lincoln (1930–2010) repertoárjából a szívbe markoló Throw It Away került a műsorba. Napjaink háborús konfliktusaira is reflektált Horace Silver (1928–2014) amerikai zongorista-zeneszerző Piece című darabja. Itthon kevéssé ismert az 54 éves svéd underground komponista, Jacob Karlzon South című alkotása, amelyet a Stockholmban élő Viktoria Tolstoy (Lev Tolsztoj ükunokája) vitt sikerre. Az este egyik legszebb mozzanata volt, amikor a kvartett Szabó Magda elfeledett versének megzenésítését adta elő, új fényt vetve a költői szövegre. „Hinni szeretnék a kimondott szóban, hinni az emlékekben, egy régi fotóban. Hinni szeretnék egy darabka kőben, egy száraz faágban, vagy épp zöldelőben. Hinni szeretnék a könyv betűiben, a madarak dalában, a tiszta levegőben. Hinni a szóban, a segítő kézben, hinni szeretném, hogy van miben hinnem.”
A lemezbemutató koncertet a perfekt előadás mellett a gondosan válogatott repertoár, a személyesség és a művészi példaképek inspiráló jelenléte tette maradandó értékűvé.
(Hajdu Klára Quartet és Szakonyi Milán: Nostalgia – lemezbemutató koncert. Opus Jazz Club, szeptember 26.)
