„2012 óta működünk együtt duóként, ez idő alatt közel 30 nekünk dedikált művet mutattunk be, ez a lemez ennek a termésnek egy szeletét hivatott bemutatni” – mondja Seleljo Erzsébet szaxofonművész, aki Razvaljajeva Anasztázia hárfaművésszel alkotja a Duo SeRa formációt. Lemezbemutató koncertjüket október 16-án, csütörtökön este 6 órakor tartják a FUGA – Budapesti Építészeti Központban.
Gramofon-összeállítás
A lemez címe (Encounters) a korai időszakában megvalósított koncertsorozatukra utal vissza, mely alkalmakkor új kortárs műveket mutattak be reneszánsz dalok kíséretével. A rövid Dowland-dalok egyfajta átvezetőként, „semlegesítőként” működtek, melyek segítették a hallgatóság számára a kortárs zenei nyelv értelmezését és a művek közötti áthangolódást. Ezt az elvet követték a lemezük rögzítésekor, amelyre Balogh Máté, Bolcsó Bálint, Dukay Barnabás, Illés Márton, Virágh András Gábor és Wettl Mátyás művei kerültek rá.
A Duo SeRa megalakulásától kezdve lelkes elkötelezettje a kortárs zenének és a magyar szerzőkkel való együttműködésnek. Az elmúlt tizenhárom év során Seleljo Erzsébet szaxofonművész és Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész közel harminc, számukra komponált művet mutattak be. 2024-ben elnyerték az Artisjus Előadóművészi Díjat a kortárs magyar művek előadásáért és népszerűsítéséért. A duó arculata sok évnyi műhelymunka és közös előadóművészi gyakorlat során forrt ki, a muzsikusok megtalálták azt az egyedi, személyes hangot, amely művészi identitásunk alapját képezi.
A lemezen szereplő kortárs kompozíciók kiemelkedő szerepet játszottak a duó pályafutásában. Ezek a darabok nemcsak szakmai kihívást és mély zenei élményt nyújtottak Anasztázia és Erzsébet számára, hanem a közönséggel való kapcsolatteremtésben is meghatározóak voltak. A hazai és a külföldi publikum ezeket a műveket fogadta a legnagyobb elismeréssel, és mind a szakmai körökből, mind a kortárs művészet iránt nyitott hallgatóságtól a duó számos pozitív visszajelzést kapott. A művek szerzői – Illés Márton, Balogh Máté, Bolcsó Bálint, Dukay Barnabás, Tornyai Péter, Virágh András Gábor és Wettl Mátyás – a kortárs magyar zene kiemelkedő alakjai. Magyarországon és Európa-szerte is elismert, egymástól jelentősen eltérő zenei gondolkodású szerzők akik változatos zenei nyelvet képviselnek, így mindegyik kompozíció egy-egy külön univerzumot képvisel. A rövid Dowland-dalok egyfajta átvezetőként, „semlegesítőként” működtek, melyek segítették a hallgatóság számára a kortárs zenei nyelv értelmezését és a művek közötti áthangolódást. A lemezfelvétel során két videó is készült Tornyai Péter Narcissus valamint Illés Márton Én-kör II. című művekből. A kiadvány 2025 augusztusában a Hunnia Records gondozásában jelent meg, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Teljes album: https://www.highresaudio.com/en/album/view/zi7a25/duo-sera-encounters
EPK: https://youtu.be/6oauEzrP0HE
Videók:
Tornyai Péter: Narcissus https://youtu.be/7KUmTzUVP9g
Illés Márton: Én-kör II. https://youtu.be/1Cri9kZLaeE
Duo SeRa: www.facebook.com/duosera
További információ a videókban hallható művekről:
Tornyai Péter: Narcissus
Tornyai Péter Nárcisz – jelenet és csendélet két hangszeresre című darabja 2015-ben a Duo SeRa felkérésére született. A darabról a szerző így ír: „Egy időben erősen foglalkoztatott Nárcisz és Echo mitológiai története, a visszhang és tükörkép szimbólumaiban rejlő lehetőségek kibontása. A közös gondolati gyökérből végül három teljesen más jellegű, műfajú darab is kinőtt: egy – az ovidiusi történetet végigkövető – kantáta (Cantata di Narciso), egy szólódarab az előadó videó-megduplázásával (Nárcisz vagy Echó), és a most hallható hangszeres duó, amely a legáttételesebben kapcsolódik a narratívához: az önkeresés, önmegismerés motívumaival, és a görög bukolikus idill megidézésével.
Illés Márton: Én-kör II.
Az Én-kör Illés Márton két-három hangszerre írt darabjainak sorozata. A szerző így vall a műről: „A sorozat közeli ismerőseim, barátaim, illetve a közvetlen környezetemben tevékenykedő zenészek számára készült, akik szívesen játszanak kortárs zenét, és időt, fáradtságot nem kímélve kutatnak a hangszerükön még ismeretlen, szokatlan, izgalmas hangzáslehetőségek után. A zenészekkel először sok időt töltünk azzal, hogy felvételeket készítsünk hangzásokról, majd ezek rendszerezése után kezdődik a kompozíciós folyamat. A kisebb szobákban közelről megtapasztalt hangzásokból sokszor minimális szín- és dinamikai változásokkal játszó nagyon halk és bensőséges zenei anyag születik, amelyek nem igazán alkalmasak nagyobb hangversenytermekbe. Így a cím nem csupán a darabok címzettjeinek emberi közelségére utal, hanem arra a meghitt, legbelső érzéskörre is, amelyet csak ritkán és kevés emberrel osztunk meg az életében.”
