A Gramofon állandó kritikusa ezúttal nem a megszokott módon, archív feltvételekről, hanem a Deutsche Grammophon három újdonságáról írt recenziót.
A Franciaországban, 2016-ban rögzített felvétel azon hallgatnivalók közé tartozik, amelyek által a „szakmai” hallgató is rögvest önfeledtté válik, elsősorban az énekesnőnek köszönhetően.
Christian Mattick fuvolaművész és Matthias Huth zongoraművész számos kisebb-nagyobb létszámú kamaraegyüttes tagja, külön-külön és együtt is. Duójuk is időtálló formációnak bizonyult. Azok közé a muzsikusok közé tartoznak, akik zenélésükkel a mindenkori közönség igényes szórakoztatásáról is gondoskodni kívánnak.
Josef Krips nem volt széles körben ünnepelt dirigens, ámde a legkiválóbbak közé tartozott. Sokáig vezette a San Franciscó-i Filharmonikus zenekart, mégsem készítettek velük lemezfelvételt. Bécsben és Londonban működött még sokat. A Profil gyűjteménye átfogó képet mutat róla.
Hogy miért fogja közre a lemez nyolc számát két – szimplán 22-es című – darab, azt nem tudhatjuk meg az ECM kiadó megszokott szöveg nélküli kísérőfüzetéből. Már Joseph Heller világhírű regényére gondoltam, annál is inkább, mert a norvég bőgős, Mats Eilertsen alighanem rajongója az irodalomnak. Ugyanis az egyik kompozíció, egyben az album címe is egy izlandi író regényét idézi. Aztán az interneten utána „ásva” kiderült, hogy a csodaszép dallammal az Utoya szigeten történt tömeggyilkosság áldozatainak állított emléket. (Egy ifjúsági táborban Anders Breivik rendezett vérfürdőt 2011. július 22-én.)
Ez a csaknem 40 percnyi hallgatnivalót kínáló korong ama bizonyos poharat juttatja eszembe, amelyik félig tele van és félig üres. És azokat a produktumokat, amelyeket „multifunkcionális” szándék hívott életre. Legyünk most optimisták, és nézzük a „félig tele” poharat!
A bécsi születésű Till Fellner (*1972) legújabb ECM-lemezén a zongorairodalom két ékköve, Beethoven és Liszt művei hallhatók.
Michael Korstick német zongoraművész az ostravai Janáček Filharmóniával együtt készített lemezt, melyen Rachmaninov munkássága előtt tiszteleg a III. zongoraverseny és II. szonáta és a Corelli-variációk felvételével.
Már szinte megszokhatta a hazai jazzrajongó, aki követi a nemzetközi trendeket, hogy a korábban is a jazzvilág első vonalában helyet foglaló északi jazzművészek még addigi aktivitásukat is messze felülmúlják az utóbbi években. És most jön a meglepetés: ezúttal nem az ECM kiadó tengersok skandináv lemezéről ejtünk szót, hanem egy szerény finn zongoristáról, aki a dallamos Iiro Rantala névre hallgat.
A Deutsche Grammophon 120. születésnapja alkalmából nagyszabású szabadtéri koncertet rendeztek 2018. október 10-én Pekingben, a Tiltott Város palotaegyüttesének előterében, az ünnepi koncert felvételét DVD-n adta közre a világ legpatinásabb lemezkiadója.