Salzburgi Mozart-hét 2024
Mozart születésnapját (január 27.) stílusosan Mozart-héttel ünnepli Salzburg minden évben, amely idén a nagy érdeklődés és a gazdag program miatt kereken 12 napig tartott. Rolando Villazón, a fesztivál művészeti vezetője nagy elánnal és lelkesedéssel a legváltozatosabb zenei csemegéket találta ki. Az első ötéves megbízatása alatt azt akarta bebizonyítani, hogy egy „pur Mozart” azaz csak Mozart művekből összeállított fesztivál is sikeres lehet. Elképzelése bevált, hiszen Mozart életműve rendkívül változatos, a billentyűs, vonós kamara- és versenyművektől, szimfóniáktól, az egyházi műveken keresztül eljut az operairodalom csúcsaira.
Székely György
A két halhatatlan mű, a Figaro házassága és a Don Giovanni zenei irányítására ráadásul Schiff Andrást kérte fel 2020 és 2023-ban, aki szólistákból összeállított zenekarával (Capella Andrea Barca) és világsztárok közreműködésével nagy zenei élményeket szerzett. A félig scenírozott rendezéseket maga Villazón hozta létre.
A következő ötéves ciklust is Villazón irányítja, ennek első évét élvezhettük most, 2024-ben. Idei ötlete az volt, hogy más-más zeneszerzőt állít Mozart mellé, vagy alá? Idén ugyanis Mozart mellett Antonio Salieri (1750-1825), a kor sikeres olasz zeneszerzője és még sikeresebb zenepedagógusa került reflektorfénybe. 1774-1792 között a Habsburg udvar operaigazgatójaként és termékeny zeneszerzőjeként működött. Egyik jelentős megbízása volt (miután Gluck visszautasította), hogy operát írt a milánói La Scala operaház megnyitására, majd később a párizsi opera számára is. A Habsburgok uralkodása alatt az olasz operák helyett a német nyelvűek kezdtek előtérbe kerülni, ekkor (1804) Salieri felhagyott az operaszerzéssel. Karmesterként előadta Haydn Teremtés oratóriumát, valamint több ősbemutatót tartott egyik kedves tanítványa, Ludwig van Beethoven műveiből (1. és 2. zongoraverseny, Wellington győzelme.) További fiatal tehetségeket is tanított, mint pl. Franz Schubertet és Liszt Ferencet is. Élete utolsó éveiben demenciában szenvedett, 1823-ban öngyilkosságot kísérelt meg. 1825-ben bekövetkezett halálának megemlékezésekor saját, c-moll requiemje csendült fel. Zenei munkássága a „nagyok” mögött elhalványult, feledésbe merült. Ám néha előkerülnek igen jól sikerült művei. Falstaff operáját például a Hungaroton lemezgyár is kiadta. Cecilia Bartoli teljes lemezt szentelt Salieri operaáriáinak, míg Laki Krisztina énekesnő a szerző dalaiból állított össze egy szép lemezt.
Mozarttal való kapcsolatáról kevés a hiteles adat. Azonban 1824-25- ben fellépett idegbetegsége során Salieri azzal vádolta magát, hogy megölte, megmérgezte Mozartot. Beethoven „beszélgetőfüzeteiben” is szerepel az alábbi: Salierivel megint rosszul állnak a dolgok. Teljesen meg van bomolva, állandóan azt fantáziálja, hogy bűnös Mozart halálában. Azonban Salieri a halálos ágyán egy tiszta pillanatában kérte Beethoven kedves tanítványát, Ignaz Moschelest, hogy tegye közzé: Halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom Önnek, hogy egy szó sem igaz abból, hogy megmérgeztem volna Mozartot.
Mozart fia (Franz Xaver) később maga is úgy nyilatkozott, hogy az egész állítás képtelenség, semmi alapja nincs.
Azonban a pletyka megihlette Puskint, aki 1830-ban Mozart és Salieri címen rövid színjátékot írt. Rimszkij-Korszakov 1897-ben egyfelvonásos operát, Peter Shaffer 1979-ben pedig nagysikerű színdarabot írt, amelynek alapján Miloš Forman 1984-ben az Oscar- díjas világsikert, az Amadeus című filmjét rendezte meg.
Az alaptalan (bár Salieri által kitalált) hírből készült színművek, opera és film igazából teljességgel aláásta Salieri amúgy is megkopott hírnevét, negatív hőst kreált belőle. Pedig annak idején tanítványai nagyon szerették, becsülték őt, még úgy is, hogy tudták, komponistaként nem alkotott örökérvényű műveket.
És mi történt most itt Salzburgban? Valamennyi fenti művet előadták (Shaffer darabját a Landestheaterben), az Amadeus filmet levetítették, a Rimszkij-Korszakov operát pedig a híres Salzburgi Marionettszínház mutatta be. Maga Rolando Villazón által is moderált zenés beszélgetések során eloszlatták a tévhiteket. Sőt, „fájdalomdíjként” néhány Salieri mű is megszólalt: nyitányok, szimfóniák, operaáriák, versenyművek. A Fuvola-oboaversenyt két világhírű művész: Emmanuel Pahud és Francois Leleux szólaltatta meg fantasztikus virtuózitással. Elhangzottak Salieri kamaraművek és fortepianon Mozart: Variációk egy Salieri témára.
Mozart és Salieri életükben egyszer kerültek „versenyhelyzetbe” és – mit hoz az élet ? – Salieri nyert. II. József császár megbízásából született meg Salieri zenés játéka (Prima la musica, e poi la parole – Először a zene, majd a szavak), valamint Mozart A színigazgató című zenés játéka is, melyeket egy estélyen mutattak be a schönbrunni palotában. Salieri műve nagy sikert aratott, évekig játszották sokfelé.Mozart műve azonban már csak egyszer került életében színpadra,
később is ritkán játszották, Magyarországon 1946-ban mutatták be.
Salieri műveit hallgatva megállapítható, hogy tehetséges, invenciózus zeneszerző volt, mutatós hangszerelése, virtuóz technikája ma is élvezetes lehet a közönség számára.
Azonban ha opera, akkor mégicsak Mozart: az idei megemlékezés kiemelkedő programja a „Titusz kegyelme”című utolsó Mozart-opera volt. A régi zene „guruja” Jordi Savall együttesével és egy briliáns szereposztással hatalmas sikert aratott. Kiemelkedett a szereplők közül hangilag és színészileg is Magdalena Kožená (Sextus). A félig szcenírozott előadást Roberto Villazón és Bettina Geyer rendezte.
Schiff András idén együttesével Mozart szimfóniákkal és zongoraversenyekkel örvendeztette meg hűséges közönségét. A két teltházas koncert idén is a fesztivál egyik fénypontja volt. A Dán Kamarazenekart, Olga Peretyatko, neves szoprán közreműködésével a főzeneigazgató, Fischer Ádám vezényelte. Mozart áriák és zenekari művek mellett itt is elhangzott egy szimfónia Salieritől. A Bécsi Filharmonikusok három koncerten, vezető szólistákkal (Anne-Sophie Mutter, Sol Gabetta, Michael Barenboim, Igor Levit) Haydn, Beethoven, Salieri és Schubert műveket is játszottak Mozart remekművei mellett.
A fantasztikus cseh kürtművész, Radek Baborák kamaraegyüttese már évek óta elképesztő sikereket arat világszerte. Ritkán megszólaló műveket (Anton Reicha:Kürtötös, Michael Haydn: Larghetto és Allegro) is hallhatott tőle a lelkes közönség.
Nehéz felsorolni a sok zenekart, előadót, mégis meg kell említeni egy különös együttest, amelynek neve: MoZuluArt és 20 éve arat már sikereket a világban. Roland Guggenbichler, neves osztrák jazz- zongorista ötlete volt, hogy együttest hozzon létre zimbabwei zenészekkel, akikkel a zulu és a klasszikus zene (Mozart, innen a „MoZulu”) fúzióját hozta létre. Két kultúra, zenei stílus találkozik itt össze. Talán Mozart is lelkesedne, mint korának legnyitottabb, újító zeneszerzője.
Aki a jövőben eljön Salzburgba és válogat a Mozart-hét (idén 44!) rendezvényeiből, biztosan nem csalódik, sőt, életre szóló élményekhez juthat.
Képjegyzék:
Fedő kép: Mozart és Salieri – Salzburgi Marionett Színház
1. Mozart: Titusz kegyelme – jelenet (Magdalena Kožená (Sextus), Hanna-Elisabeth Müller (Vitellia)
2. MoZuluArt együttes és az Ambassade vonósnégyes
fotók: Wolfgang Lienbacher (1, 3) Bernhard Müller (2)