A brazil férfiszoprán már első felvételével is a nemzetközi érdeklődés reflektorfényébe került (Roma travestita). A barokk programot követően klasszikus összeállítással jelentkezett, fókuszban Mozart zenéjével. A kiadvány címéhez (Mille affetti, vagyis Ezer érzelem) az ötletet egy ária-kezdet adta, amely ezer bánatra utal (mille affanni). Jogos a címválasztás, hiszen az összeállításban szereplő világi és egyházi kompozíciók (részletek)…
„Hol a színpad, kint-e vagy bent?” Balázs Béla Regösének unos-untig idézett költői kérdését transzponálhatjuk a hangversenytermi pódiumra is. Az ott felcsendülő zeneművek is megszólítják a hallgatót, jó esetben egész valójára ható élménnyel. A zenés színpadra szánt alkotásoknál is előfordulhat, hogy a befogadó a külvilág kizárásával szándékozik közvetlen kapcsolatot teremteni a művel (részben a rendezés…
Aki keres, az talál – tartja a mondás. Nem kellett sokat keresgélni annak, aki elhatározta: november második vasárnapját kisebb-nagyobb részben a Zeneakadémián tölti. Három hangverseny kínált változatos programmal különleges élményeket, a Magyar Kincsek Ünnepe fesztivál keretében. Igaz, a műsorok összeállítóinak sem kellett sokat keresgélni: inkább az jelenthetett nem kevés eldöntendő feladatot, hogy mit válasszanak a…
Bruno de Sá, brazil férfiszoprán énekes legújabb CD-albuma október végén jelent meg a Warner gondozásában. Más módon is hallgatható a világhálón (spotify, részletek a you tube-on), de a kiadvány egy kiválóan megszerkesztett és dokumentált formában érdemes a megvételre. A budapesti koncert-bemutató november 30-án lesz, a Zeneakadémián. Dr. Székely György Az énekes a világ legritkább hangtípusát…
Méltán előzte meg nagy érdeklődés ezt a két koncertet, már csak az előadók miatt is. Dirigensként Christoph Eschenbach állt a MÁV Szimfonikus Zenekar élén, aki két ismert-kedvelt szólistát választott: hegedűsnek Abouzahra Amirát, akit a 2017-es Virtuózok egyik győzteseként zárt szívébe a nagyközönség, zongoristaként pedig Fejérvári Zoltánt, aki szólistaként, kamaramuzsikusként egyaránt elismert külföldön is. A műsor…
Nagy megtiszteltetés a MÁV Szimfonikus Zenekar számára, hogy a 84 esztendős Christoph Eschenbach, a zenei élet egyik legizgalmasabb karmester-egyéniségének vezényletével két hangversenyt ad Budapesten. Október 26-án a Zeneakadémián, 27-én pedig a Pesti Vigadóban lépnek fel. Mendelssohn d-moll kettősversenyének szólóját Abouzahra Amira (hegedű) és Fejérvári Zoltán (zongora) játssza, majd Mahler I. (Titán) szimfóniája csendül fel. MÁV…
Különleges műfaj a kamarazenekar: egyrészt kamarazenélő muzsikusok nagy létszámú csoportja, másrészt olyan kihívást vállaló együttes, amely – kisegítők, alkalmi partnerek közreműködésével – zenekari kompozíciók megszólaltatására is vállalkozik. És természetesen örömmel invitál meg rangos művészeket, akik szólistaként társulnak. Maxim Rysanov brácsaművész és a Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János) hangversenyén jártunk. Fittler Katalin Érdekesnek, egyszersmind izgalmasnak tűnt…
Vannak olyan zeneszerzők, akiket egy-egy (vagy legalábbis kis számú) kompozíció alapján tart számon az utókor, habár az oeuvre bővelkedik hasonlóképp értékes és tetszetős darabokban. Máskor nem elégszik meg a mennyiségi-minőségi „kiismerhetetlenség” elvi regisztrálásával, hanem kalandozásokra vállalkozik, elfeledett szépségek újra-felfedezésére. Ilyen projektekhez kiválóan alkalmas mind Haydn, mind Mozart zenekari termése, hiszen az összkiadás-jellegű felvételek előadóin kívül…
Régi európai és MAGYAR táncok – hirdeti, kokárdával is a hazai zenére irányítva a figyelmet, a Capella Savaria 2022-ben felvett műsora. Az 1999 óta Kalló Zsolt művészeti vezetésével működő, tagságában időről-időre megújuló (megfiatalodó) együttes a hazai régizene-játszás egyik legrangosabb együttesének leszármazottja, hagyományainak folytatója. Fittler Katalin Az 1981-ben Németh Pál által alapított együttes annak idején egészen…
Bruno de Sá napjaink kivételes és ünnepelt előadója, valódi férfiszoprán, amely a világ legritkább hangtípusa. Ez a hangfaj nem azonos a kontratenorral, mivel annál nagyobb hangterjedelmet képes átfogni és gyakorlatilag a lírai koloratúr szopránnak felel meg. A legtöbb férfiszopránra írt kompozíció akkor keletkezett, amikor az operaszínpadon bevett szokás volt kasztrált férfiénekesek szerepeltetése: a 18. században.…